Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

20. SCHMIDT, 1929,44. kép. A lap a párizsi Bibliothèque Doucet-ben került elo, jelenleg a Bibliothèque d'Art et d'Archeologie-ben őrzik. 21. VOIT, 1955, 221-242., az 1815-ös alaprajz: 223. Jadot eredeti tervén halvány, nehezen olvasható beírások szerint a nyugati oldalon a sarokszobánál kezdve: „conseil, retirada, (chambre de)lit, olvashatatlan beírás, retirada", a 2. teremsorban: „audience, court, chambre des mirroirs", a keleti, 3. teremsorban: „1ère antichambre, 2eme antichambre, a trónterem jelöletlen, 2eme antichambre, 1ère antichambre" látható. Kétoldalt - már a szélső tömbökben - „gardes" feliratot olvashatunk. 22. GÁL, 1992,67-78. 23. „...neues Gebäu zu Ofen dabey noch vir Plan sambt einen Stiegenprofil" (SCHMIDT, 1929,101.). 24. Igaz, az építkezés során a korábbi épület falköpenyét újból falazták, de ez nem jelent változást a koncepcióban. Néhány egyéb kifogást emelhetünk még Gál elmélete ellen, például az alaprajz és a homlokzat között nincs megfelelés az erkélyt tartó oszlopoknál: az alaprajzon nem állnak a kapu oldalánál lépcsőzetesen oszlopok. KAPOSSY, 1928,179-180.: ő is úgy véli, hogy a homlokzat projekciója nem egyezik meg az alaprajzzal, s nem fogadja el a két lap közvetlen összetartozását. 25. A Zeller-féle másolatokról és az 1770-es felmérésről lásd később. 26. CZAGÁNY, 1966, 25. 27. KAPOSSY, 1953,124. 28. BFL, Miss. a. a. 2555. Idézi: RÉVHELYI, 1932,95., 20. jegyzet. 29. KAPOSSY, 1953,126. Kapossy és nyomában több szerző Oraschekben - hivatkozva Grassalkovich pártfogására - a királyi palota Jadot utáni formájának kialakítóját, tehát a terveket megváltoztató kivitelező alakját látja. Oraschek azonban csak a kivitelezést vezette, a tervezéssel okmányszerűen is mindig udvari építészt - Jadot-t, Hillebrandtot - bíztak meg. Állandó szereplése az elszámolásokban, rendszeres évi honoráriuma is mutatja, hogy az építkezéssel folyamatosan szerződésben álló mester volt. 1754-ben még „magister murariorum"-nak, vagyis kőművesmesternek nevezik az elszámolásokban. Beosztott voltára az esztergomi belvárosi plébániatemplom építéstörténete is rávilágít: tervet készített, de azt 1759-ben felülbírálatra Pacassinak kellett benyújtania. 30. SCHMIDT, 1929,101. 31. KAPOSSY, 1928,168. 32. Zellerről: RÓZSA, 1998,26. 33. A lapok az épület három alaprajzát (földszint, első és második emelet), dunai és nyugati főhomlokzatát, északi oldalhomlokzatát, valamint az egyik lépcsőház hosszmetszetét ábrázolják. Bécs, Hofkammerarchiv, Kartensammlung, régi jelzet: G. 33., I-V., idézi: KAPOSSY, 1928,172.; az új jelzet: Rb. 10/1-5. 34. Zeller az alaprajzokat a helyszínen színezte be az épület állapotának megfelelően. A homlokzatrajzok stílusa, rajztechnikája nem egyezik meg a többivel - ezek mintája egy másik sorozat lehetett. Lemásolásuk történhetett Zeller lakóhelyén, Pozsonyban, ezért is cserélte fel a dunai és a nyugati homlokzat megjelölését. 35. Cs. DOBROVITS Dorottya kéziratos előadásszövege és jegyzetei szerint; a szerző szíves közlése. 36. MOL, Magyar Királyi Kancellária Levéltára, Hungarica Pálffyana, fasc. 13., no. 30. Idézi: KAPOSSY, 1953,128. 37. Egyéb, nem kevésbé reprezentatív belsőtereket is lehetett volna a tervsorozathoz csatolni; a lépcsőház mindkét sorozatban való szerepeltetése tehát számomra nem tűnik véletlen egyezésnek. 38. Zeller metszetei például együtt voltak Matthey 1742-es felmérésével, amely a haditanácsnak a királyi palota állapotára vonatkozó kérvényéhez tartozott. 39. MOL, T 18., az egykori Kereskedelmi Minisztérium tervgyűjteménye, BT 1-4., szignálatlan rajzok, 1765. március 10-re datálva. 40. Cs. DOBROVITS Dorottya megfigyelése, lásd 34. jegyzetet. 41. Cs. DOBROVITS, 1980,133-138., idézet: 135. A téglák 1748-as és 1755-ös évszámokkal készültek, nem gyártottak évenként új évszámos bélyegeket. Segítségükkel legtöbbször csak a terminus post quem-datálás végezhető el. 42. Felvetődhet, hogy a kápolnát még maga Jadot helyezte át, látva annak megvilágítási problémáit. Ha elfogadjuk, hogy az eredeti szerény lépcsőzetet a Zeller-féle rajznak megfelelően ő módosította, nem zárhatjuk ki a kápolna elhelyezésének megváltoztatását sem. E kérdés eldöntéséhez azonban hiányoznak az adatok. 43. KAPOSSY, 1928,172. viszont az aszimmetrikus ábrázolást rajzolói hibának véli. 44. CZAGÁNY, 1963. 45.1765. március 18-án kelt királynői rendelet. KAPOSSY, 1953,126. és PODHRADCZKY, 1826,79. 46. Bécs, Albertina, Architekturzeichnungen, Mappe 90., U. 19., Nr. 7-10., a pincétől a második emeletig négy szint alaprajza. Szignatúra és dátum nélkül. 47. Bécs, Albertina, Architekturzeichnungen, Mappe 90., U. 18., Nr. 1-6. A sorozat a négy alaprajzon kívül a két főhomlokzatot is tartalmazza. A földszint alaprajzát Franz Anton Hillebrandt szignálta. 48. MOL, T 14., no. 1., BT 1-4., szignálatlan, 1765. március 10-re datált lapok. 49. MOL, E 15., Expeditiones Camerales, 1766. december 5.; vö.: KAPOSSY, 1924,12. 50. MOL, Acta post Praesid. Grassalkovich reman., fasc. 23., no. 88.; vö.: KAPOSSY, 1924,12. 51. LEHMANN; 1901,33. 52. Bécs, Albertina, Architekturzeichnungen, Mappe 90., U. 18., Nr. 5. „Faciada von dem Platz deren Einfartthen der Kayl. Königl. Residenz zu Ofen". 53. UXA, 1934,181. 238