Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240
Terézia Akadémia (Theresianum) helyiségei kaptak helyet a fizikai, a természettudományi és a mechanikai múzeumokkal", az egyetemi könyvtárral és az éremgyűjteménnyel együtt. Az egykori trónterem lett az aula, s az egyetemi helyiségek az északi, a Theresianum termei pedig a déli tömbbe kerültek. A palota beosztásáról, a többi, egyetemnek használt épület átalakításáról egy tervsorozat tanúskodik, amely ugyan nem szignált, de az építészettörténeti források alapján Hillebrandt művének tekinthető. 75 1777 tavaszán készülhetett, amikor már nemcsak az egyetem áthelyezéséről, hanem a felhasználásra kerülő többi budai épületről is döntés született. A belsőkről két egykorú ábrázolásunk van: Jakob Schmutzer (1733-1811) tusrajza az ünnepélyes megnyitásról és Pollenéig József (XVIII. század második fele) színezett tollrajza az 1795-ben rendezett nádori fogadóestről (lásd kötetünk 100. oldalán). 76 Scmutzer rajzán kannelurás pilaszterekkel tagolt belsőt látunk, gazdag füzérdísszel. A hosszanti falakat a négy fakultást ábrázoló falképek díszítették. 77 Úgy gondoljuk, a freskók kivételével nem készült jelentős munka az egykori trónteremben, a rokokó belső tér kialakítása még a rezidencia építése során történt. Ugyanabban az időben, amikor az egyetem céljaira történő átalakítások folytak, a palota épületegyüttese egy újabb elemmel gazdagodott: Hillebrandt 1778-ban megépítette a Szent Jobb-kápolnát. 78 Araguzai dominikánusoknál őrzött Szent Jobb visszaszerzéséről Mária Terézia 1768-ban kezdett tárgyalásokba, de csak 1771-ben sikerült az ereklyét hazahozatnia. Előbb Bécsbe, majd ünnepélyes keretek között Budára, a királyi várkápolnába szállították. Georgius Pray-nek az ünnepségekről szóló leírása egyértelműsíti, hogy akkor még nem készült el az önálló kápolna, mert az ereklyét a prépostnak és az angolkisasszonyok főnöknőjének adták át megőrzés végett és a főoltárra helyezték. 79 Az apácák, mint Mária Terézia korábbi rendeletéből tudjuk, használhatták a palotakápolnát. Hillebrandt 1777. szeptember l-jén terjesztette a királynő elé a kápolna tervét, s a következő évben megszerezte a jóváhagyást. 80 Az építész igen részletes költségvetést készített, s a kamara hamarosan megtalálta a költségek előteremtésének forrását. 81 További adatunk nincs az építkezésről, mégis úgy véljük, az anyagi 2.1.16/A., B. Ismeretlen mester (Joseph Hillebrandt?): A budai Szent Jobb-kápolna külseje és metszete, 1778 körül. 236
