Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

Ismeretlen mester: A budai királyi palota díszudvari homlokzata az épület egyetemmé alakítása után. MOL, T14., no. I, BT 24. gáló létesítését is megkívánta. A következő években az egyetem átépítésének egyik fontos feladata a csillagvizsgáló-torony építése lett. A csillagászat mint tudomány ugyanis a század közepétől kezdve hatalmas fejlődésnek indult az országban és a korszerű természettudományos ismeretek elengedhetetlen eleme lett. Csillagvizsgálót létesítettek a nagyszombati egyetem részeként 1753-ban, majd azt követte a kolozsvári és az egri, így létrehozása Budán sem maradhatott el.

67 Kempelen jelentéseket, kimutatásokat készített az építkezések állapotáról, ezért neve gyakran szerepel a forrásokban. Megbízatása csak a munkák megszervezésére, ellenőrzésére terjedt ki, közismerten magas fokú technikai ismeretei ellenére sem tekinthető az átalakítások tervezőjének. Ugyanígy el kell vetnünk azt a feltételezést, hogy Zillack önálló tervezőként szerepelt az építkezéseken, hiszen baumeisterként a kivitelezés volt a feladata.

68 Mária Terézia egy rendelet szélére azt írta rá, hogy a matematikai tornyot (vagyis a csillagvizsgálót) biztonsági okokból csak Hillebrandt építheti, s hasonló megjegyzést tett Kempelen is.

69 Franz Anton Hillebrandt: A királyi palota második emeleti alaprajza, az egyetem és a Theresianum elhelyezkedésének feltüntetésével. Bécs, Albertina, Architekturzeichnungen, Mappe 90., Umschlag 17., Nr. 35. 233