Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

Johann Ernst Mansfeld metszete Ferdinand Fichier rajza nyomán: A budai várpalota az egyetem csillagvizsgálójával, 1779. Nincs ugyan egyértelmű adatunk, amely Hillebrandtot az egész átalakítás irányítójának, a munkák tervezőjének nevezné, de a csillagvizsgálóra vonatkozó források ismeretében ebben nem kételkedünk. Kempelen többször utalt Hillebrandt budai tartózkodására, utasításaira. A csillagvizsgáló-torony építésekor ő rendelte el a palota Duna felőli kupolájának lebontását, továbbá a homlokzat 2 és 1/2 lábnyi felfalazását. A csillagvizsgáló építéséhez - a szakmai kívánalmak végett - két híres csillagász, Hell Miksa (1720— 1792) és munkatársa, Weiss Ferenc készített szakvéleményt. Az építkezés 1777 májusában már folyamatban volt, miként Hillebrandt jelentéséből kiderül.

70 A következő év májusában még csak az első emelet volt kész. A teljes befejezés időpontjára nincs adatunk, de a Mansfeld-Pichler-féle metszet szerint 1779-ben már teljes magasságában állt.

71 A Magyar Országos Levéltárban őrzött, szignálatlan tervrajzból képet nyerhetünk a palota Duna felőli homlokzatának középrésze fölött álló négyszögletes, négyemeletes toronyról.

72 Három alsó emeletén a kezelőszemélyzet lakásait alakították ki, míg a negyedik, tíz magas ablakkal megvilágítható szinten a vizsgálatokat végezték. A torony négy sarkán négy kis kupolás tomyocska állt a csillagászati megfigyelés számára. Az építmény külsején a műszaki rendeltetés által megkívánt építészeti elemek szerencsésen ötvöződtek a palota főépületének homlokzatáról vett tagozatokkal. A pilaszteres tagolás mintha a középrész kolonnádjának folytatása lenne, s az összekapcsolt ablakok is a palotahomlokzat ablakainak egyszerűbb, de nem igénytelen párjaiként mutatkoznak.

73 A csillagvizsgáló-torony fél évszázadig koronázta az épületet. Az egyetem Pestre helyezésével azonban funkcióját vesztette és fölöslegessé vált. 1827-1830 között lebontották, mert akadályozta a tervbe vett emeletráépítést. Az egyetem megnyitása és az épület ünnepélyes átadása 1780. június 25-én, Mária Terézia koronázásának 40. évfordulóján történt.

74 Ekkor, a királyi adománylevél (Diploma Inaugurale) szerint, a palota kikerült az uralkodó tulajdonából: „Átadjuk minden tartozékával együtt; magunknak és utódainknak semmi jogot nem tartva fenn". A királyi palotában a jogi és a bölcsészeti kar, a királyi gimnázium felső osztályai, a Mária 234