Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

Zeller Sebestyén: A királyi palota oldalhomlokzata. Bécs, Hofkammerarchiv, lt. sz.: Rb. 10/4. kezdet előtt, 1765. március 16-i dátummal egy igen pontos, teljes felmérés készült (pince- és földszint, első és második emelet), amely tehát az 1758-ban fennálló, azóta változatlan állapotot rögzítette.

39 Tekintettel arra, hogy Zeller rajzán ettől eltérő részletek vannak, az csak a korábbi (azaz az 1755-ös) helyzetet örökítheti meg. A következő három év építkezései magyarázzák tehát a későbbi felmérésen látható eltéréseket.

40 így a Zeller-féle alaprajzokhoz képest az 1765-ös rajzok azt jelzik, hogy közben elkészült a déli és északi szárnyban a díszes lépcsőház, valamint a kápolnát magába foglaló szárny földszinti falazata. Zeller alaprajza szerint viszont még csak az északi szárny lépcsőzetének tartófalai és pillérei álltak, a déli lépcsőzetéhez hozzá sem kezdtek. Az épület falazatában a téglabélyegek is igazolják Zeller megbízhatóságát. Az általa elkészültnek jelölt dunai homlokzatban 1748-as évszámú, a hiányzó, s csak később megépített válaszfalakban, díszítőelemekben viszont 1755-ös évszámú téglákat tártak fel.

41 A Zeller-féle másolatok azt is elárulják, hogy Pacassi milyen változtatásokat végzett Jadot elképzeléséhez képest. Miként Pozsonyban, itt is elvetette elődje ötletét, hogy a palotakápolna tömbje a belsőudvarban álljon, és úgy kapcsolódjék az épülethez. Helyette az északi szárnyépület végén, annak nyugati traktusán belül alakította ki a házi kápolnát.

42 Az új lépcsőzet - amely talán csak a Jadot-féle alaprajzhoz képest új, de még a francia mester elképzeléseit tükrözi - már szóba került. Ezeken túl a törzsépület beosztásában mutat Zeller rajza jelentős változásokat. A korábbi terven az udvar felé egy héttengelyes, hosszú terem szerepel, két végén oszlopokkal (nyilván árkáddal) keretezett széles átjáróval a csatlakozó termek felé. A terem középtengelyéhez igazodva az épület teljes szélességében - tehát az északi és a déli külső fal ablakáig enfilade nyílt. Pacassi, valószínűleg a majdani budai udvari élet kisebb reprezentációs igényeire gondolva csökkentette a pompás galéria méretét, s az addigi 3+7+3 tengelyes kiosztást 3+6+4 számúra változtatta. A hosszú galéria helyett egy kissé rövidebb „Ritter Saal" és egy „Täglicher Saal" alakult ki.

43 A tervező megváltoztatta a palota fűtési rendszerét is; míg Jadot a termek középtengelyébe kandallókat tervezett, ő a helyiségek sarkaiba kívülről fűthető kályhákat helyezett el. Ezeket ugyan Zeller nem jelölte be, de ábrázolta a 225