Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

felhasznált összegekről.

36 A rajzok tehát az 1755-ben érvényben lévő tervet, az építkezés akkori állapotát azaz a Pacassi tevékenységével összefüggő tervezési és építési helyzetet - dokumentálják. Bár néhány helyen elrajzolást is mutatnak, s a két homlokzati rajz felirata felcserélődött, Zeller megbízhatóságához nem férhet kétség. Úgy véljük, az öt lap Jadot Pacassinak átadott lapjait követi, s azokat felhasználva az új főépítész módosításait is tartalmazza. Erre az azonos lapszám, valamint a lépcsőház metszetrajzának mindkét helyen való szerepeltetése utal.

37 A rajzok a bécsi kamarai levéltár XX. századi rendezésekor kerültek mai helyükre az akták, az ügyiratok mellől; ott egy ügy több év során keletkezett iratanyaga együtt volt datálásuk tehát nem biztos.

38 Még egy megfigyelés valószínűsíti, hogy Zeller rajzain az építkezés 1755-ös állapotát látjuk. Mivel az 1755-ös jelentést követően Mária Terézia három évig évi 6000 forint felhasználását engedélyezte, 1758-ig, ha szerény keretek között is, de folytatódhattak a munkálatok. 1758 és 1765 között viszont szinte teljesen leállt az építkezés, mert a hétéves háború következtében gazdasági nehézségek támadtak. Az újabb munkaZeller Sebestyén: A királyi palota három szintjének alaprajza. Bécs, Hofkammerarvhiv, lt. sz.: Rb. 10/1. 224