Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

Zeller Sebestyén: A királyi palota dunai és díszudvari homlokzata. Bécs, Hoflcammerarchiv, lt. sz.: Rb. 10/3. Pacassi nyilván a tervekkel együtt hivatali elődje feladatait is átvette. A budai építkezés forrásanyagában ugyan nem szerepel a neve, de az alapkőletétel után Jadot-ét sem említik az elszámolásokban. Mindketten nagy építési iroda élén álltak, nem kellett személyesen megjelenniük Budán, ha a munkálatokat ellenőrizni akarták. Bár a budai királyi palotát nem közvetlenül a Hofbauamt építette, Pacassi alkalmazása mellett ugyanazok az érvek szólnak, mint Jadot-éval kapcsolatban: a királyi palotát csak a legmagasabb rangú udvari építész tervezhette. El kell vetnünk azt a feltételezést, hogy a palota építésében Franz Anton HiUebrandt (1719-1797) már 1753-tól részt vett.

31 Noha tudjuk, hogy a főépítész irodájában dolgozott és megbízásból már 1745-ben készített felméréseket, az építtetők egészen biztosan figyelembe vették a hivatali ranglétrát. Elképzelhetetlennek tartom, hogy beosztott építészként felettese előtt nyert volna el kiemelt, hivatalos feladatokat. HiUebrandt csak 1757-ben lett a Magyar Kamara építésze, s az állás elnyerésére beadott kérvényében nem említette budai tevékenységét. Mindezeknek a megfontolásoknak alapján személyét ki kell zárnunk az 50-es évek tervezőinek sorából. Jadot távozása után - véleményem szerint - csak Pacassi jöhetett szóba mint az építkezés irányítója, a tervezési kérdések felelőse. A Jadot távozását követő években a palota állapotáról, az érvényben lévő tervről egy másolatban fennmaradt, keltezetlen tervsorozat tanúskodik. Készítője - az aláírás szerint az „utánzat" alkotója - Zeller Sebestyén pozsonyi rézmetsző (1735-1777) volt, aki kapcsolatban állt a kamarával, s többször is dolgozott a hivatal számára.

32 Az öt lapot - amelyek az épület alaprajzait, két fő- és egy oldalhomlokzatát, valamint egyik lépcsőházának hosszmetszetét mutatják - Grassalkovich Antal 1758-as jelentéséhez mellékelték.

33 A jelentésben a királynő kérésére a kamaraelnök beszámolt az épület állapotáról, az építkezés előrehaladásáról. A rajzon a színezés és néhány rövid megjegyzés tájékoztat arról, hogy az épület mely része készült el és melyik traktus befejezetlen.

34 Mivel az irat elkallódott, s az egyik tervlapra felül az akta dátumát (1758. február 9.) írták, a szakirodalom ezt az időpontot tekintette azok készülési időpontjául, s a rajzokat az építkezés akkori állapotának bizonyítékaként értelmezte. Cs. Dobrovits Dorottya szellemes, számomra is meggyőzőnek látszó hipotézise azonban más megoldást kínál.

35 Szerinte a rajzok 1755-ben készültek, amikor Horányi Gábor, az építkezés legfőbb felügyelője (Bau-Inspektor) számadást készített a palota építéséről, a 223