Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Ságvári György: Gárdák, díszbandériumok Budavárban 185-204

egyéb, alkalmankénti tisztelgő látogatásokon is a Deák csarnokban. Ilyenkor, mint I. Ferenc József idején, fontos szerepet kapott az elefántcsontfejes, ébenfa vezénylőpálca, amelyet a testőrtiszt vörös zsinóron a jobb csuklóján hordott. A palotán kívül az ünnepi külsőségek fokozására is gyakorta kivonultatták a díszbe ölözött alabárdosokat. A már jelzett Szent István-napi körmeneteken kívül vitézi, illetve különböző szobor- és létesítmény-avatá­sokon, s ha a kormányzó is jelen volt, temetéseken, koszorúzásokon vettek részt. A lovas testőrség lóháton, főleg kíséretként, jobbára a palotán kívül reprezentált, huszáros egyenruhában, a hajdani nemesi testőrség emlékétől övezve. A kis létszámú szakasz udvari díszegyenruhája sokban emlékeztetett Ferenc József-kori elődjének - akkor még „udvari-szolgálati"-nak nevezett - viseletére; a ló- és nyeregszerszám például telje­sen azonos volt, csakúgy, mint a ruha piros színe, díszítése, továbbá a fegyverzet is. Csak a csúcsos sisakkal, majd 1937-től a csákós süveggel ütöttek el a hajdani elődöktől. Az 1930-ban létrejött udvari szolgálati öltözet - amely már valóban „szolgálatibb" ruha volt - számított igazi újdonságnak. Ez az öltözék (kalpag, atilla, pantalló) a gyalogos testőrök számára sötétzöld szövetből készült, a lovasoknak sötétkékből, illetve a nadrág pirosból. A zsinórzat ezüstszürke volt, a testőrtisztek számára kettős ezüst láncfonatú. A gyalogosok szűk pantallóját és a lovasok nadrágját zsinórral díszítették. Mind a fűzős cipő, mind a csizma fekete. Zordabb időjárási viszonyok esetén a gyalogosok skarlátpiros gal­léros sötétzöld, a lovasok sötétbarna - a kor divatjához illően - piros galléros, zsinóros kunköpenyt vettek magukra. A kunköpeny derékban szabott, alul terebélyesedő, lábikráig érő köpenyfajta volt. A lovas testőrök lóháton természetesen panyókára vetett mentét is hordtak. Testőr jellegzetesség volt a gallérra helyezett koronás gombocska. Az udvari szolgálati öltözetet a puskás testőrség viselte ünnepélyes fogadásokon, Ban­ghát idézve: „a palota előcsarnokában, a bejárati ajtótól a lépcsőfeljáratig tartó szakaszon a vörös szőnyeg két szegélyén arccal egymással szemben. Ilyenkor a puskát a jobb kezükben a társzekrénynél fogva tartot­ták." 21 A sorfal élén, mint a fogadási díszőrség legelső embere, egy alhadnagyi rangú testőr altiszt állt kivont karddal. A fekete pantallós, szolgálati díszatillás, ezüstöves nagytársasági öltözetek a testőrtisztek különleges tár­sadalmi rangjának elismertetését szolgálták. A nagytársasági öltözet a civil frakkos megjelenés egyenruhás megfelelője volt. Ezt viselték bálokon, operaházi díszelőadásokon, a testőrség ünnepein (például karácsony­kor) vagy a kormányzó kíséretében az emelvényeken, páholyokban. A kistársasági öltözet a szmokingos és zsakettes civil öltöny megfelelője volt. Fekete sapka, gyalogos testőröknek sötétzöld, lovasoknak sötétkék társasági zubbony („kisatilla", vállán fonadékkal, a testőrdísszel) és fekete pantalló tartozott hozzá. Ez az öltözet már inkább a magánszféra viseleti szokásaihoz igazodott, például első viziteken kistársasági öltözet volt az előírt viselet. A testőrruhák alapkaraktere a korszakban végig változatlan, noha szinte évente módosítgatták egyes ­bárha csak apró-cseprő - részleteit: 1932-ben rendszeresítették például a fehér körgallért, 22 egyúttal az udva­ri szolgálati atillára és a kunköpenyre piros karhajtókát tettek. Lecserélték a galambszürke zsinóros zöld ma­gyarnadrágot, helyébe szürke szegélyes, alul Bocskai-díszes pantallót írtak elő. 23 Szintén ez évi újítás a fo­nott deréköv, amely a gyalogos és a lovas testőrök részére egyaránt viselendő volt, utóbbinál ezzel váltot­ták ki a vállszíjas tölténytáskát. Különleges volt a testőrség fegyverzete. Az alabárd lényegében változatlan, azonos az 1904. mintájú da­rabont testőr alabárddal. Megújultak viszont a szablyák és a kardok: mindegyik zárt markolatú (1939-től), nikkelezett kard lett. Megjegyzendő, hogy az 1930. mintájú testőrkardot a Koronaőrség és a Parlamenti Őr­ség is használta. A kardpenge hossza mintegy 60 cm volt, markolatkupakján oroszlánfejjel, a lovas szablya pengehossza 71 cm. A kard hüvelye fém, a szablyáé borozott, ezüst pántokkal, véretekkel. Szablyát az ala­bárdos testőrség viselt udvari díszöltözethez, továbbá a lovas testőrség, kardot a puskás testőrség a szolgá­lati díszöltözethez. A korszak díszbandériumai számára 1937-ben kidolgoztak egy véglegesnek szánt öltözködési szabályza­tot, 24 amely azonban nyomtatott formában nem jelent meg. Ez a szabályzat néhány apróbb praktikus változ­tatáson, viselési értelmezésen kívül sok újítást nem hozott az addigiakhoz képest, ellenben mintegy meg­198

Next

/
Thumbnails
Contents