Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

Azok az ábrázolások, amelyek a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében fellelhetőek az 1849-es ostromról, többnyire az ostromlók szemszögéből mutatják be az eseményeket, azaz a honvédek hősiességét igyekeznek kiemelni, gyakran kibővítve a kompozíciót a tábornokok portréival. Talán a legismertebbek közülük Than Mór (1828-1899) akvarellje (Buda visszafoglalása 1849. május 21-én, papír, akvarell, It. sz.: T.5145.) és August von Pettenkofen litográfiája. Az előbbin, amelynek litográfia-változata is elkészült (papír, litográfia, lt. sz.:'T.4016.), a vár nyugati falait láthatjuk, amint a fehérvári rondellától délre az ágyúkkal tört résen át az ostromlók rohamot indítanak. A kompozíció - Than többi csataképéhez hasonlóan - bővelkedik életképszerű részletekben, mint például a sebesültszállítás jelenete, de a képet a vár épülete uralja a várfalakkal. Az apró emberalakok csak kiegészítik a látványt. Thannak ez a műve sorozatának azon darabjai közé tartozik, amelyek kevésbé összefogottak, inkább dokumentatív, mint művészi szempontból fontosak számunkra. Thanéhoz nagyon hasonlít Vineczky József (XIX. század közepe) műve (A Bécsi kapu bevétele, papír, litográfia, lt. sz.: T.5649.), amely felirata szerint „A' Bécsi kapu bevétele Budán május 21-én 1849 reggelli 5 órakor". A háttér épületei, a várfalak, a kapu (itt a rondella helyett), az előtérben látható ostromlók apró figurái Than-féle kompozíciós elemekkel rokoníthatók. A Történelmi Képcsarnok egy ceruzarajza (lt. sz.: T.6926.) néhány apró részlettől eltekintve (például az előtér lovasa) egyezik a litográfiával, s bár szignálatlan, elképzelhető, hogy esetleg a kőrajzhoz készült. Ugyancsak a Bécsi kapu megrohamozását ábrázolja az August Trichon (1814-?) rajza után készült fametszet (Buda visszafoglalása, 1849, papír, It. sz.: T.2475.), amely valószínűleg M. J. Boldenyi [ifj. Szabó Pál]: La Hongrie Ancienne et Moderne (Paris, 1853) című munkájának illusztrációjául készült. A kompozíció ügyesebb, az előtér alakjai és a háttér épületei között nincsen a korábbi darabokhoz hasonló aránytalanság, sőt a gyakran használt részletelemeket a szerző ügyesen fűzi egybe egy - ha nem is meghökkentően újszerű, de - mindenképpen hatásos illusztráción. Buda ostroma, 1849. Fametszet August Trichon rajza nyomán. 180