Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

Buda a Naphegy felől, 1849. Ismeretlen mester ceruzarajza. Két nagyon hasonló, ismeretlen mestertől (XIX. század második fele) származó ceruzarajz két ellenkező nézetből mutatja be a budai ostromot. Az egyiken a Naphegy felől, ahol állván az ostrom irányítói szemrevételezik a falakat rohamozó honvédeket. Sok érdekes apró részlet figyelhető meg a rajzon, de a legérdekesebb a várpalota épületeinek pontos és részletes ábrázolása (Buda a Naphegy felöl, 1849, papír, ceruza, lt. sz.: T.6925.). A másik rajzon Pest felől, egy magaslatról szemlélvén tárul elénk a budai vár, előtte a Dunán átívelő Lánchíd (Buda ostroma, 1849, papír, ceruza, lt. sz.: T.6924.). Egy német feliratú litográfián Thanéhoz hasonló ostromjelenet látható, a lap tetején babérkoszorúval övezve Kossuth, Bem és Batthyány Kázmér portréja. A kőrajz amúgy ügyetlen és sematikus, akár a többi illusztráció. Néhány ábrázolás az eddig ismertektől eltérő módon jeleníti meg az eseményt. Egy német feliratú lapon (Pest bombázása, 1849, papír, rézmetszet és rézkarc, lt. sz.: T.5628.) a Gellérthegy alatti budai Duna-parton császári gyalogosok és lovasok állnak az ágyúzás füstfelhőjében. A távolban a Lánchíd és a várpalota látható. A nézőpont megválasztásában a rézmetszet hasonlít sok ekkoriban keletkezett Pest-Buda-látképhez. Egy másik rézmetszet (lt. sz.: 59.287-15.) a budai várat lövető honvédeket ábrázolja, noha ez a valóságban soha nem történt meg ily módon. Itt is megjelenik a Lánchíd, és a várpalota épületrészei is jól azonosíthatóak. Az Anton Ziegler által szerkesztett, 1843-1851 között öt kötetben megjelentetett sorozat 1848/49 eseményeit bemutató kötetének (Vaterländische Bilderchronik... Wien, 1850) több lapja is foglalkozik Buda ostromával. A litográfiák Vinzenz Katzler (1823-1882) munkái, az egyik (Buda ostroma, 1849, papír, litográfia, lt. sz.: T.2222.) kompozíciója feltűnően hasonlít Pettenkofen kőrajzáéhoz. Több grafikán is megjelennek az ostrom során elpusztult, romba dőlt, kiégett épületek, városrészletek. Talán a legismertebb közülük Walzel Ágost Frigyes (1790 körül—1860) színezett litográfiája (Buda és Pest az ostrom folyamán, 1849. május 13., lt. sz.: 62.95.), amelyen a Gellérthegy felől láthatjuk a budai várpalotát, ahonnét Hentzi az ostrom kezdetekor a pesti Duna-partot lövette. Ennek „eredménye" a pesti oldal lángoló épületsora a litográfia jobb oldalán. Walzel kiváló litográfus volt, önálló kőnyomdával, mesterségbeli tudása jól érzékelhető e lapon. 181