Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

tok, könyvek, albumok, folyóiratok illusztrációi. De jó néhány önálló mű is született, példa erre a leghíresebb, August von Pettenkofen (1822-1889) litográfiája (Budavár visszafoglaló ostroma északnyugatról, 1849. május 21-én, lt. sz.: T.363. és színezett változata: 92.27.; lásd kötetünk 165. oldalán). Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetének fontos állomása volt Buda ostroma. Az előzmények közül megemlítendő, hogy már négy nappal korábban sikertelen kísérletet tesz a magyar hadsereg a vár elfoglalására. Kossuth Lajos kormányzóelnök és Batthyány Kázmér külügyminiszter kiáltványt intéz az ország népéhez, amelyben bejelentik az orosz beavatkozást. A minisztertanács május 20-án elfogadja Klapka Györgynek az egész honvédsereg számára érvényes haditervét a hadtestek összehangolt tevékenységéről. Klapka a hadügyminiszterré is kinevezett fővezért, Görgei Artúr tábornokot helyettesítette, s a csapatokat egy területen, Komárom várában akarta összevonni. A haditervet azonban nem sikerült megvalósítani, főként mivel az egyes parancsnokok önállósága változatlan maradt. A magyar fősereg már május 4-én Buda alá érkezett. A vár bevételét könnyűnek tartották, jóllehet a védelem jól szervezett volt. A budai vár parancsnoka Heinrich Hentzi von Arthurm tábornok volt, akit Görgei először megadásra akart bírni. Ez persze nem történt meg, így egyetlen módon lehetett az ostromot elkezdeni, a várfal áttörésével, amihez nehéztüzérséget kellett hozatni. Május 16-án a tüzérek egész nap lövették a várfalat, s az első roham 17-én indult meg, de sikertelennek bizonyult, mivel a rés nem volt elég széles. A második roham május 21-ére lett kitűzve, s először a vár déli része került a honvédek kezére. Hentzi tábornok a Szent György térnél személyesen próbálta felvenni a harcot a támadókkal, itt is esett el. (Ezt a jelenetet számos grafika és festmény mutatja be; lásd például kötetünk 167. oldalán.) Ekkor próbálták meg a Lánchidat is felrobbantani - szerencsére sikertelenül. A vár védői hamarosan letették a fegyvert, s a roham rövid és eredményes volt, bár sok áldozattal járt. Buda ostroma, 1849. május 21. Than Mór litográfiája. MNMTKcs, lt. sz.: 2849. 179