Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

Buda visszafoglalása, 1858. Feodor Dietz litográfiája Johann Balthasar Bauer rajza nyomán. ténelmi festészet ismert művelőjének - gyakran volt alkalma használni. Pontosan ismerte azokat az ikonográfiái típusokat, amelyek megfeleltek bizonyos témákhoz. Ez a kompozíció a két főszereplő hadvezérrel a középpontban, a halottakkal, a fegyverekkel, a zászlókkal, a háttér díszleteivel minden olyan elemet tartalmaz, amelyet hasonló történelmi események ábrázolásakor sikerrel lehetett alkalmazni. Molnár József (1821-1899) bécsi, majd müncheni tanulmányai után a 40-es években divatos portré- és zsánerfestőként tett szert hírnévre Stuttgartban, Brüsszelben, majd Münchenben. 1853-as hazajövetele után fordult a történelmi festészet felé egy időre. 1858-ban készült nagyméretű olajfestménye még sok tekintetben a század első felének kliséit másolja (Buda visszafoglalása, vászon, olaj, Bécs, Österreichische Galerie, lt. sz.: 7164.). A figurák esetlenek, a kompozíció - a középpontban Lotharingiai Károly alakjával, háttérben az égő budai vár épületével - kissé nehézkes. Ez még nem a 60-70-es évek nagyszabású történelmi kompozícióinak időszaka, a biedermeier aprólékos kidolgozása, színpadias szentimentalizmusa uralja a festményt. Benczúr Gyula (1844-1920) rangos külföldi állások betöltése után jött haza 1893-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter hívására, hogy a Mesteriskola élén az itthoni művészképzés vezetője legyen. Budavár visszavétele című képe már a millenniumi ünnepségek alkalmából, hivatalos megbízására született monumentális, technikailag tökéletes történelmi tabló (a Történelmi Képcsarnokban lévő fénynyomat: papír, fénynyomat, lt. sz.: 59.1112.; az eredeti: vászon, olaj, MNG, lt. sz.: FK.2867.). A jól ismert kompozíció a századvég nagy historizáló vásznainak egyike. A Budavár visszavételéi annak 200. évfordulójára rendelték meg, de csak tíz évvel később, a millenniumi kiállításon (1896) mutatta be Benczúr, elnyerve vele a Szent István-rendet. Nem véletlenül, hiszen a megrendelő igényeihez híven a Habsburg-ház jogait és dicsőségét hirdette képe, amely a művész számára is dicsőséget és hírnevet hozott. A budai vár utolsó nevezetes ostroma, az 1849. május 21-22-i, a XIX. század művészei számára nagyfontosságú kortárs történelmi esemény volt, ennek következtében rengeteg ábrázolás mutatta be. A változó igényeknek megfelelően sok készült közülük illusztratív-dokumentatív szándékkal, mint például a soroza178