Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

Buda ostroma, 1686. Sebastiano Bianchi (megk: 1738) rézkarca. MNMTKcs, lt. sz.: 90.16. A francia rajzoló és rézkarcoló Sebastian Le Clerc (1637-1714) Buda ostromát bemutató képével zárhatjuk a kortárs grafikai ábrázolások sorát. Le Clerc Jacques Callot követőjeként a sokszorosított grafika és könyvillusztráció kiváló mestere volt. Lotharingiai Károly életéről készített, 33 lapból álló sorozatának egy darabja a Buda ostroma, 1686 (papír, rézkarc, lt. sz.: 1367.), s a jellegzetes keretezés további öt ostromképet tartalmaz. Pestről láthatjuk az ostromlott budai várat, szép példájaként a tematikus barokk illusztrációknak. Frans Geffels (1625-1694) flamand festő és grafikus az antwerpeni festőcéh mestere volt. Az 1650-es évek végétől a mantovai hercegi udvarban dolgozott, később udvari festőnek is kinevezték. A 60-as évek végén dolgozott a bécsi udvar számára is, megfestette Bécs és Buda ostromát egyaránt. Építészként is működött: a mantovai Palazzo Sordi épületét 1680-ban tervezte. A díszterem öt festménye közül négynek Geffels a mestere, s Rózsa György feltételezése szerint elképzelhető, hogy innen kerülhettek bonyolult diplomáciai úton a képek Magyarországra, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába, illetve a bécsi Várostörténeti Múzeumba. A Buda ostromát (1686) ábrázoló festményen ugyan a helyszín ábrázolása pontatlan, a hitelesség hiányát azonban pótolják a finom részletmegoldások: az előtér staffázsalakja, zsánerjelenetei, a kompozíció összefogottsága (vászon, olaj, lt. sz.: 1202.). A XIX. századi történelmi festészet - majd százévnyi szünet után - ismét témájául választotta Buda viszszafoglalását. Az első közismert darab Eduard Gurk (1801-1841) színes litográfiája (1825, papír, színes litográfia, lt. sz.: 2205.) - kőre rajzolta Jan Osolsobie (XIX. század első fele) -, amelyet a felirat szerint V. Ferdinándnak ajánlott. A grafika valószínűleg a százötven éves évforduló alkalmából készült, nem sokkal V. Ferdinánd pozsonyi koronázása után, amelyet Gurk, mint udvari festő színes litográfia-sorozatán szintén megörökített. A Habsburg-ház katonai sikereire való hízelgő utalásként a téma kedvező fogadtatása szinte biztos volt. A kompozíció egy soha nem volt Budát mutat be, bástyával a háttérben, jobbra a várkapu, ahol az ostromlók betörnek. Sajátos módon a Zrínyi kirohanása-téma egyik változatát idézi a jelenet, a XIX. század első fele történelmi festészetének a korábbi ikonográfiái típust felhasználó, illetve variáló módján. Feodor Dietz (1813-1870) Buda visszafoglalása, 1858 című munkáján (papír, litográfia, lt. sz.: T.7110.) - Johann Balthasar Bauer (1811-1883) rajzolta kőre - már azt a megoldást dolgozta ki, amit - mint a tör177