Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

közi szövetség létrehozására a pápa vezetésével, I. Lipót császár, a lengyel király, a spanyol király, Velence, Toszkána, a máltai lovagrend, Oroszország, a román fejedelemségek és Apafi Mihály erdélyi fejedelem részvételével. A Szent Ligát létrehozó szerződést a következő év tavaszán írták alá. Az 1684-es hadjárat főseregének Lotharingiai Károly volt a főparancsnoka, s első sikerük Visegrád várának elfoglalása volt az év nyarán. A török erősítés hírére azonban Lotharingiai Károly nem egyenesen Buda felé fordult, hanem Pest városának elfoglalásával akarta megerősíteni helyzetét. Vác bevételét követően a császári csapatok megszállták Pestet, a Rákos mezején tábort vertek és készültek Buda ostromára. Szentendrénél átkelve a Dunán a császári sereg közvetlenül Buda alá ért. A budai török helyőrség több mint tízezer főnyi katonából állott, Musztafa pasa vezetésével, aki a lovassággal Érden állomásozott. Miután a császári fősereg a vár falait elkezdte lövetni, a törökök kiürítették a Gellérthegy tetején álló faerődöt. Lotharingiai Károly a vár ostromának első lépéseként gondoskodott arról, hogy Érdről elűzze a török lovasságot, nehogy segíthessenek a harcokban. Maga az ostrom három hónapig tartott, s bár októberben a bajor csapatok bejutottak a várba, a törökök kiűzték őket. Az udvari haditanács elrendelte Buda ostromának megszüntetését, s Musztafa pasa visszatért a várba. 1685 nyarán a császári hadvezetés ismét támadásba kezdett, ezúttal még hatalmasabb haderővel. A fősereg elfoglalta Érsekújvárt, de ennél többet az évben nem akartak elérni, inkább a következő évi hadműveletek előkészítésével foglalkoztak. Az 1686-os ostrom előkészületeiről a Buda alatti táborban tartózkodó velencei Francesco Grimaninak Federico Cornaróhoz, Velence bécsi követéhez küldött levelei alapján alkothatunk képet. I. Lipót császár Buda ostroma északról, 1684. Michael Wening vegyes technikával (rézkarc és rézmetszet) készült müve Louis Nicolas d'Hallart rajza nyomán. BTMJt. sz.: 3682. 170