Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

Buda ostroma, 1686. Ismeretlen mester rézkarca. MNMTKcs, lt. sz.: T.3674. csak hosszas fontolgatás után adott parancsot az ostromra, mivel a korábbi kudarc miatt tartottak az esetleges újabb sikertelen támadástól. A Lotharingiai Károly által vezetett fősereg negyvenezer katonából állt, Miksa Emánuel huszonegyezer bajor katonát irányított. A fősereg 1686 júniusában már a kiürített Pesten volt, majd 18-án átkeltek a Dunán. Időközben a vár alá érkeztek Miksa Emánuel katonái is, akik dél felől szándékoztak megostromolni a Várhegyet, míg a fősereg északról. Június 23-án az ostromlók elfoglalták az Alsóvárost (más néven Vízivárost). Abdurrahman pasa, a vár parancsnoka keményen védekezett, júliusban azonban már ágyúk lőtték a bástyákat. Arra a hírre, hogy több helyen jelentős számú török csapatok gyülekeznek Buda felmentésére, a császári hadvezetés siettetni akarta a vár elfoglalását. Július 13-án megrohamozták a falakat, de a védők visszaverték őket, s a harcban sok katona esett el, illetve sérült meg. Három nap múlva a bajor csapatok elfoglalták a palota külső árkait. Július végén, egy török kitörés után következett be az az esemény, amelyet sok grafika ábrázol: az egyik bajor mozsárágyú eltalálta a legnagyobb török lőporraktárt. A hatalmas robbanás több mint ezer török katonát pusztított el. A hetvenéves Abdurrahman pasa azonban tovább harcolt, s nem fogadta el a megadásra való felszólítást, sőt újabb kirohanást indított az ostromlók ellen. A nagyvezér csapatai közeledtének hírére, július 27-re általános rohamot terveztek az ostromlók. A várépület két jelentős pontja - az északi külső várfalak és a déli nagy rondella - az ostromlók kezére került. Az augusztus 3-i második roham azonban ismét sikertelen volt, jóllehet Szulejmán nagyvezér már közeledett Buda felé. Egy újabb bajor támadás, majd a törökök meghiúsult felmentő kísérlete után az utolsó, győzelmes roham szeptember 2-án következett be. Abdurrahman pasa a Bécsi kapu téren esett el, a törököknek rengeteg halottjuk volt, sokakat foglyul ejtettek, s a város égett. A nagyvezér tétlenül szemlélte a budai vár elestét. A sikeres ostrom után a császári sereg folyamatosan nyomult előre a Duna mentén, és sorra vette vissza a várakat, városokat. A Dunántúlon jelentősen csökkent a török uralom alatt álló terület. A következő évben Belgrád, majd egy év múlva Nándorfehérvár elfoglalásával belátható közelségbe került a török végleges kiűzése Európából, s az idevezető út egyik legjelentősebb állomása volt Buda várának visszafoglalása. Az 1686-os ostrom ábrázolásai általában a szeptemberi utolsó rohamot mutatják be, nagy többségük grafika. A XVII. században a sokszorosított grafika ritkán jelentett önálló műalkotást. Vagy könyvillusztrá171