Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

BASICS BEATRIX A BUDAI VÁRPALOTA OSTROMAINAK ÁBRÁZOLÁSAI A magyar történelem évszázadain végigtekintve a Budavári Palota két olyan nevezetes ostroma említhető meg, amelyeket képzőművészeti ábrázolások is bemutatnak. Az egyik az a hadi események sorozatából álló folyamat, amelyet az 1686. évi visszafoglalásként ismerünk, a másik pedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő fontosságú eseménye, az 1849. május 21-i ostrom. A továbbiakban tárgyalt műalkotások a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában találhatók, sok közülük egyetlen példányként. Mielőtt az 1686-os visszafoglalás történetével és ábrázolásaival foglalkoznánk, egy korábbi képet mindenképpen meg kell említenünk, ez Erhard Schönnek (1491-1542) az 1541-es ostromot bemutató fametszete (lt. sz.: 209/1

930.Gr

.). A nagyméretű lapot több dúcról nyomták, s az eredeti dúcok is fennmaradtak a berlini Staatliche Museen metszettárában. Az egyetlen egykorú színezett példány a bécsi Albertina gyűjteményében van, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában lévő változat új lenyomat. A metszeten a budai várpalota viszonylag pontos ábrázolása mellett az ostromlók tábora, valamint a védők csoportjai is láthatók. Nem véletlenül vált a kompozíció közismertté és közkedveltté, hiszen a későbbi ábrázolások sem tudták a csatakép és veduta e szerencsés ötvözetét felülmúlni. A török uralom kezdete után az annak befejeződését jelző esemény vált a budai várpalota legjelentősebb ostromává, egész Európa sorsát befolyásoló történelmi eseménnyé. 1683-ban a szövetséges csapatok bécsi, majd párkányi győzelme után, szeptember 27-én Esztergom bevételével Buda elérhető közelségbe került. 1683 telén újból előkerült a korábbi terv a török elleni nemzetBuda ostroma, 1541. Erhard Schön fametszete (részlet). 169