Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Kedves Gyula: A budai vár szerepe az 1849. évi tavaszi hadjáratban 161-168

demonstrációs szándék is volt, de az is igaz, hogy a császár keresve sem találhatott volna megfelelőbb alanyt a katonai hűség általános értékének megjelenítésére. A bombázáshoz szokás hozzátenni a „semmilyen katonai célszerűséggel nem igazolható" magyarázatot. Valóban igaz, Hentzinek sokkal inkább az ostromüteg telepítését kellett volna akadályoznia minden erejével. Ezt azonban a meglehetősen bizonytalanul irányozható bombavető mozsarakkal nem nagyon lehetett elérni. S az is igaz, hogy Pest felől nem érte támadás a várat. Az viszont nem biztos, hogy Hentzi ezt így is értékelte. Arról tudunk, hogy a vár déli részét lövő gellérthegyi magyar tábori üteg néhány célt tévesztett lövedéke a vár Duna felé néző előterébe hullott, illetve a Lánchíd budai hídfőnél kialakított védművébe. (Egy lövedék még a híd tartóláncát is eltalálta!) Minderről olyan értelmű jelentés jutott Hentzihez, hogy a pesti oldalról is tüzérség lövi a várat. Bayer József is említést tesz arról 1853-ban írott munkájában (Némedy József: Die Belagerung von Ofen 1686 und 1849. Pest, 1853), hogy május 8-án röppentyűket szállítottak át Pestre, hogy onnan támadják a vízmű védőit. Úgy tűnik, erről értesülést szereztek a várban is, mert délután elkezdődött a város bombázása, elsősorban azokon a területeken, amelyeket a röppentyűk felállítására jelöltek ki. A vár bevételére áldozott idő- és erőpazarlásról el kell mondani, hogy nem volt hiábavaló. Amellett, hogy fontos stratégiai pont került ezzel a honvédsereg birtokába, a saját veszteségeknél jóval nagyobbat okozott az ellenfélnek. Négy teljes jói képzett gyalogos zászlóalj és egy lovas század semmisült itt meg, 710 császári katona meghalt, 4091 fő fogságba került. Ekkora veszteség nem is érte a szabadságharc folyamán a császári-királyi hadsereget, csak Ozoránál. Harci értéküket tekintve azonban azok a csapatok jóval alatta maradtak a budavári helyőrségnek. Ilyen nagy mennyiségű hadianyagot, fegyverzetet pedig harc során egyszer sem szerzett a honvédsereg. Zsákmányul esett 85 db felszerelt löveg, ezek közül 29 tábori löveget azonnal felhasználhattak a készülő támadáshoz. A zsákmány legjelentősebb tételei: 203 db különféle űrméretű lövegcső, 951 mázsa lőpor, 5383 mázsa salétrom, 894 mázsa kén, 3994 db kész ágyútöltés, 4227 db külön3.3.2. Fischer L: Hentzi halála, 1849. 167