Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

ke, néhány képek, a szerzetes nálunk szokott munkához való eszközök [...] könyvek".

130 A cellájuk falát fekete nyomtatott képpel díszíthették, színes kép csak az oltárukon lehetett.

131 A gyakorlat az volt, hogy ha valaki drága bútort vagy más értéktárgyat kapott ajándékba, azt minden esetben átadta a közösségnek, hogy a templomot (az istenházát) vagy a zárdát „ékesíthessék" vele. 1751-ben még nem alakult ki a klarisszák egységes telektömbje az Úri utca, Ferences köz és Sütő utca között. A templom épülete - a Ferences közben a rendház épülettömbjéhez kapcsolódott, ez zárt falat adott a kis utca (köz) felé. A földszinten, a templom szentélye mögött volt a sekrestye, efölött az első emeleten az oratórium. Feltételezhetjük, hogy a jelölteket itt, az északi épületben helyezték el, tekintettel arra, hogy csak később, a fogadalomtétel után tartózkodhattak a klauzúrában. A budai, Jézus Szíve Társulat klarissza tagjai, 1742-ben. OSzK Kézirattár, Fol. Lat. 3650/11. Falkoner Szófia: Orechoczy Brigitta budai abbatissa címere a Jézus Szíve Társulat névkönyvéből. OSzK Kézirattár, Fol. Lat. 3650/11. A korabeli tudósító szerint a királynőt fogadó klarisszák örömükben tedeumra fakadtak és Mária Terézia velük énekelt.

132 A templom 1743-ban a budai klarisszák a ferencesekkel kötött szerződés révén az Úri utcai fronton újabb épület birtokába jutottak (ez a Zaiger 60. sz.),

133 amelyet a város hozzájárulása után addigi ingatlanukhoz csatoltak. Emiatt engedélyeztetni kellett a kis utca áthelyezését.

134 Ezután észak felé kialakították épülettömbjük végső határát, majd második és végleges templomuk felépítésébe kezdtek.

135 A templom tervezője valószínűleg az a Wittwer Márton Athanáz (1667-1732) karmelita laikus testvér volt, aki többek 149