Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

között a győri Szeplőtelen Fogantatás és Szent István király karmelita templom, valamint a sümegi Mária, a Betegek Orvosa ferences kegytemplom terveit is készítette.

136 A templom ünnepélyes alapkőletétele 1743. június 12-én volt, az alapkövet Patachich Gábor Hermann kalocsai érsek szentelte fel.

137 A templom építésének befejezésekor, 1748. május 6-án a toronysisakra felillesztették a keresztet. A pallér, szokás szerint - így említi Kosa Jenő a klarissza rendről szóló történeti munkájában -, nyolc pohárköszöntőt mondott és ledobta a poharakat, amelyek közül öt nem törött el.

138 A templomban akkor két harang és főoltár volt.

139 A templom külső mérete: 17 x 38 méter. A toronyban két harangot szereltek fel.

140 Az új templomot 1748. szeptember 22-én gróf Csáky Miklós kalocsai érsek (1747-1751) szentelte fel,

141 „a Makula nélkül való boldogságos Szűz tiszteletére [..., s] azon templomnak chorusába bé is vezettettek mivel azelőtt az emiétett kápolnában végezték az isteni szolgálatot".

142 A templom tényleges használatát 1748. október 28-án kezdték meg: „P. Graff Gábor S. J. rektor és plébános, reggel 8-kor a régi templomból a Szentséget ünnepi körmenetben [...] vitte át az új templomba",

143 majd venisancte és tedeum eléneklése után Hausgross Nicephorus ferences atya német nyelvű beszédet mondott. A templom pompás volt, mint Schoen Arnold írja: „A [...] pompaszeretően kiképzett kolostor-templom olaszos típusú főhomlokzata mögött az orgonakórus alatt háromhajós előcsarnokkal indult négy elliptikus boltszakaszos mélységű hajóban, amelyet a hajónál keskenyebb szintén elliptikus boltozató szentély zárt le kelet felé a klastromépületbe építve".

144 Schoen Arnold külön hangsúlyozta, hogy az 1743-ban elkezdett templom végül 5 hónap alatt, „az erélyes Peck Jakobina Antónia apátnő szorgalmazására, egyetlen oldaltornyával felépült". Az épületnek kezdetben csak három oltára volt, a főoltáron kívül két mellékoltár készült el. Az Immaculata tiszteletére felszentelt főoltár emlékeztette a budai klarisszákat hajdani óbudai monostorukra. Elképzelhető, hogy kezdetben kép helyett az a Mária-szobor állt az oltáron, amelyet az apácák Óbudáról Pozsonyba vittek, majd onnan visszahoztak Budára.

145 1719. október 15-én első, ideiglenes templomuk szentelésekor a körmenetben leányok vitték e szobrot ideiglenes szállásukról első templomukba.

146 A szobrot még 1725-ben Sigray Róza, az akkori főnöknő felújíttatta.

147 A két elkészült mellékoltárt Jézus Szíve és Mária Szíve tiszteletére szentelték. Jézus Szívének tisztelete ekkor már nagyon elterjedt Budán. Az apácák a templomban egy díszesen faragott szószéket is felállíttattak, ami később az újlaki templomba került, ma is ott látható.

148 A budai klarisszák az általuk különleges kegyben tartott Jézus Szíve tiszteletére 1742. december 21-én alapítottak társulatot (kongregációt).

149 A társulat alapítását XIV. Benedek pápa bullájával engedélyezte. A tagok nevét bevezették a társulat névkönyvébe, a Bruderschaft Buch einer unter Titul und Schuz des alierheiligsten göttlichen Herzens JESU*

50 című fóliánskötetbe. A könyv kötése fatáblás, vörös bársony bevonattal, a kötéstábla sarkait hajdan ezüst veretek díszítették. A budai klarisszák kongregációjának névkönyvét Falkoner Erzsébet Szófia klarissza nővér díszítette festményével,

151 az akvarell címlap Jézus Szívét ábrázolja. Az egyházi társulatok névkönyveiben szokás volt a főrangú tagok családi címerének megfestése. A kötetben Falkoner Szófia megfestette az akkori főnöknő, gróf Orechoczy Brigitta családi címerét is.

152 A nővér festői munkásságát Némethy Lajos méltatta, olyan finom és értékelő elismeréssel, mint amilyen csinosan és ügyesen Szófia nővér készítette, színezte képeit.

153 Összefoglalás A királynő tíznapos látogatásának utolsó napján, augusztus 12-én a budai tanács átvonult Pestre, hogy a felségek kihallgatáson fogadják őket.

154 A budai városbíró, Neuhauser Ferenc rövid beszédet mondott, Cetto Jakab András, Buda város polgármestere átnyújtott a császári párnak egy budai fürdőkről szóló könyvet. A könyv, amely Stocker Lőrinc budai katonaorvos munkája, Thermographia Budensis címmel jelent meg Budán, 1729-ben a Nottenstein Nyomdában.

155 150