Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160
choczy Brigitta „ex abbatissa" azzal a kéréssel fordult a prímáshoz, hogy a szigeten misét mondathassanak Boldog Margit tiszteletére. Egy kis kápolnát építettek ott, amelyet 1740. május 25-én a várbeli jezsuita rektor áldott meg. 98 Osztrák császárnék - magyar klarisszák Mária Terézia császárnő a pesti és budai klarisszáknál tett látogatásával nemcsak udvariassági kötelezettségének tett eleget, hanem minden bizonnyal elődei példáját is követte. Pesten és Budán ekkor több férfi szerzetesrend is működött, de női csak a klarisszáké volt. Ugyanakkor Pozsonyban a klarisszák mellett Szent Erzsébet-rendiek és orsolyiták is éltek, Bécs városa pedig számtalan apácazárdát mondhatott magáénak. Még XVII. század eleji az a történet, amikor a pozsonyi klarisszák (köztük esetleg óbudai társaik is) segítséget kaptak II. Ferdinánd feleségétől, Eleonóra" császárnétól. A magyar, osztrák és pozsonyi klarisszák története, Utóbbiak többszöri menekülése kö- 1749. évi klarissza tisztségviselők választási jegyzőkönyve. vetkeztében, ha átmenetileg is, de összekapcsoló- M0L > E152- ActaJes. irreg. Coll. Bud. dott. 1606-ban menekülésük során a pozsonyi klarisszák Grazból - ahol a zárdában már a megszigorított életformát tapasztalták 100 - Bécsbe 101 érkeztek, s itt segítséget kértek társnőiktől ahhoz, hogy megtanulhassák a szigorított szabályokat. Ezért a bécsiek 1607-ben Pozsonyba küldték Englin Mária Magdaléna 102 apátnőt két nővérrel. 1619-ben a pozsonyi klarisszák, akik Bethlen Gábor támadása elől Bécsbe „futottak", Eleonóra császárnéban, II. Ferdinánd feleségében 103 kegyes pártfogóra találtak, mert 1623ban segítséget nyújtott a magyar ajkú klarisszáknak ahhoz, hogy visszatérjenek pozsonyi zárdájukba. 104 A császárnék és a pozsonyi klarisszák hagyományosan szoros kapcsolatban voltak egymással a XVII. század során. 1688-ban például, amikor Lipót császár és neje, Eleonóra 105 meglátogatta a pozsonyi klarisszákat, mivel a császárné Árpád-házi Szent Margit nagy tisztelője volt, a szenttől származó ereklyedarabokat kért és kapott tőlük. 106 Később, 1719-ben, amikor a budai klarisszák bevonultak új zárdájukba, első templomuk felszentelési ünnepélyén Eleonóra császárné is, már özvegyen, képviseltette magát. 107 Belépési engedély a klauzúrába Mint fentebb említettem, a budai és pesti klarisszák is IV. Orbán pápa 1263-ban kiadott és „reformált" regulája szerint éltek, a klauzúrás élet a világtól való teljes elzárkózást jelentette, vagyis az apácák egész életükre bezárkóztak. 108 XIII. Gergely pápa (1572-1585) bullája 109 - amely az említett regulakötetben, a regulát módosító pápai bullák között szerepel - megtiltja világiak belépését a klarissza zárdákba. A tiltás mindenkire vonatkozott. A királynő, Mária Terézia is csak pápai engedéllyel léphetett be. A hazai klarissza monostorok középkori történetebői számtalan példát ismerünk a tiltás alóli felmentésre. 110 145
