Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

A XVII. században a magyar klarisszáknál a rendi fegyelmet megszigorították (többek között világiak belépését megtiltották), ebben jelentős szerepet játszott a marianus ferences provincia, valamint Pázmány Péter esztergomi érsek."

1 Feltételezzük, Mária Terézia rendelkezett pápai engedéllyel, hogy a klarisszákat zárdájukban meglátogathassa,"

2 s minden bizonnyal Bécsben is látogatta a két klarissza zárdát, illetve a többi klauzúrában élő apácát (domonkos, premontrei stb.). A Mária Terézia királynőt fogadó klarisszák A királynőt különösen érdekelte a budaiak helyzete, mert előző nap (augusztus 7-én) Lotharingiai Ferenccel együtt a pesti klarisszáknál tett látogatást, „.. .akiknek itt nincs semmi alapítványuk, csak Isten kegyelméből élnek [..., s] gazdag adományokban részesítették őket" - ahogyan a Wiennerisches Diarium tudósítója külön megjegyezte."

3 A budai klarissza zárda apácáiról eddig két névsort adtak közre: 1884-ben Némethy Lajos, aki felsorolta az általa (forrásokból) ismert valamennyi klarisszát,"

4 továbbá Beké Margit névjegyzékét kell említenem, amely 1990-ben jelent meg."

5 Ezeket a névsorokat a már idézett, kutatásaim során előkerült források segítségével tovább lehetett pontosítani."

6 Mária Terézia fogadására valószínűleg valamennyi budai klarissza felsorakozott, mintegy 44 nővér várta a királynőt és kíséretét. (A látogatás előtti utolsó névjegyzék 1749-ben készült, nem tudjuk, ekkor élt-e még mindenki, aki a jegyzéken szerepelt. Elképzelhető, hogy egy-két nővérrel ekkor kevesebb fogadta a királynőt.) Legelöl Schad Jozefa, a klarisszák főnöknője, az abbatissa állt (az 51 éves, polgári származású nővér 1720-ban lépett a rendbe és 1721. június 23-án tett fogadalmat), akit 1749. augusztus 28-án választották meg erre a tisztségre. 0 fogadta és köszöntötte németül a királynőt és bemutatta helyettesét, a priorisszát, Barkóczy Róza Margitot (őt 1721-ben, hét és fél évesen vették be a budai klarisszák közé, 1730. június 2án tett fogadalmat, a látogatás idején 47 éves volt). Barkóczy Róza Margit előtt talán hosszabban időzött a királynő, neve ismerős lehetett egy 1748-ban írt kérelemből, amelyben a priorissza a királynő támogatását kérte a várossal kötött egyezségük megerősítéséhez."

7 Minden bizonnyal arról is tájékoztatták a királynőt, hogy a budai klarisszák között él a neki szállást adó egri püspök, Barkóczy Ferenc testvérhúga. A matereket vélhetőleg név szerint bemutatták: Név Fogadalomtétel Kora 1. Orechoczy Brigitta 1688. V. 20. 80 2. Sauttermeister Klára 1720. VIII. 12. 51 3. Peck Antónia 1721. X. 29. 51 A diszkreták (választott tisztségviselők, tanácsadók) a következők voltak: Név Fogadalomtétel Kora 1. Fermer Xavéria 1717. VIII. 12. 56 2. Ludányi Cecilia 1722. IV. 12. 45 3. Horváth Rozália 1722. VII. 13. 52 4. Andrássy Julianna 1733. III. 19. 47 146