Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160
Főnöknőválasztás Csáky Éva Franciska az abbatissa feladatáról a következőt írta: „Az Szerzeteseknek elöl Járója iol vegye eszében, melly nagy dologh bizattatot az eö rája és mely nagy terhek tötettek ez eö vállaira, mivel hogy nem áll a Szerzet a Házaknak és Templomoknak kőfalaiban, hanem a Szerzetes Személlyeknek gyülekezeteiben". 91 A klarissza regula, valamint a már említett rendtartás előírása szerint háromévenként választottak főnöknőt a budai közösség tagjai. 92 Sajnos a budai protocollum nem tartalmazza a főnöknők adatait. De levéltári kutatásaim során két korai, datálatlan irat és az 1743. és 1749. évi főnöknőválasztás eredményét tartalmazó jegyzék került a kezembe, amely tájékoztatást adhat. 93 1749. augusztus 28-án tartott abbatissa-választáson Schad Jozefát tették meg főnöknőnek, helyettese, priorissza tisztségben Barkóczy Margit lett. Év Budavári klarissza fönöknök (1740-175lf Főnöknő 4 Helyettese 1740-1743 1743-1746 1746-1749. VIII. 27-ig 1749. VIII. 28-tól Orechoczy Brigitta Sauttermeister Klára Peck Antónia Schad Jozefa Ludányi Cecília Peck Antónia Barkóczy Margit Barkóczy Margit A főnöknő feladatait a regula 22. tanúsága, „Az Abbatissaról és annak tisztiról" részletesen előírta. Ennek a rendelkezésnek a mindennapok gyakorlatában való megtartását a már említett rendtartás részletesen rögzíti. A regulakötetnek, a zárda pecsétjének, a kulcsoknak és a korábbi főnöknő által készített számadásoknak átvételével jutott a főnöknő tisztségébe. „ Tisztek táblája " - tisztségviselők A megválasztott főnöknő első feladata volt, hogy új rendet állítson fel a munkák megosztásában. Ezt nyilvánosan oldották meg, „a legkisebbtől" kérve először javaslatot. így alakították ki a „szüzek tábláját", amely a személyre szóló feladatokat határozta meg úgy, hogy egy-egy tapasztaltabb, idősebb nővér mellé fiatalokat osztottak be. Megválasztották a novícia-mesternőt, a kórus vezetőjét, a betegszobásokat, a pincéseket, a kapusokat, a varrónőket és az írnokokat A szerzetesnők hétköznapjai szigorú időbeosztás szerint teltek. Az előírások (a regula és az azt kiegészítő konstitúció) megszabták a naponta elmondandó közös imádságot és a „kórusi szolgálatot". A közös énekléshez, a „chorus tartáshoz" jó hangú, énekelni tudó jelölteket kerestek és vettek be a zárdába, ilyenkor az előírt hozománytól is eltekintettek. Éneklésüket orgonajátékkal is kísérték, ez a közös karének, valamint templomukban tartott ünnepi szentmisék áhítatát szolgálta. A közös és magánimával töltött idő után ki-ki feladata és tehetsége szerint munkálkodott. Ismertek az úgynevezett „apácamunkák", a szentképek díszítése vagy viaszfigurák készítése. Felkérésre ereklyék díszítését is vállalták. A budai klarisszák öltöztették Szent Kandidus ereklyéjét, amelynek transzlációja 95 1761. november 5-én történt, ekkor helyezték el Székesfehérvárott a jezsuiták Nepomuki Szent János-templomában. 96 Némethy szerint ők díszítették újra „nagy költséggel" 1764-ben a budavári Nagyboldogasszonytemplom Szent Fortunát-ereklyéjét is. 97 A leköltöző klarisszák Árpád-házi Szent Margit tiszteletét visszahozták Budára, ez egyik vallási örökségük volt az egykor a Nyulak szigetén élt domonkos apácáktól. Amint lehetőségük volt rá, 1739-ben Ore144
