Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Beke Margit: A királyi palota egyháztörténeti vonatkozásai a XVIII. században 125-134

A Nagyboldogasszony-templom alkalmas volt nagylétszámú hallgatóság befogadására, ezért a közös nagy istentiszteleteket, az ünnepélyes tanévnyitó és az éwégi hálaadó miséket itt tartották meg. A növendékek év elején és november 5-én, Szent Imre napján a Szent Zsigmond-kápolnában a Szent Jobbot megcsókolva fejezték ki tiszteletüket Szent István iránt.

42 Egyes karok és iskolák a palotakápolnában ünnepelhettek. Ajogi kar május 20-án Szent Ivó, az orvosok szeptember 27-én, Szent Kozma és Dámján, a bölcsészek december 3-án, Xavéri Ferenc, a nyelvszakosok november 25-én, Szent Katalin, a grammatikusok június 21-én, Gonzaga Alajos napján istentisztelet keretében ünnepelték saját védőszentjüket. Az egész egyetemi ifjúság részese volt a várkápolnában az úrnap nyolcada alatt tartott körmenetnek. De a kápolna szomorú eseménynek is színhelye 1780. december 12-én, ugyanis november 29-én elhunyt Mária Terézia, akinek lelki üdvéért a királyi tanács elnökének, Patachich Ádám kalocsai érseknek jelenlétében gyászmisét tartottak. Az elöljárók ekkor elhatározták, hogy évente a királynő halála napján gyászistentiszteleten emlékeznek meg róla. Az egyetemen Böhm József művészi zenét és zenekart szeretett volna felállítani, hiszen a zenekar szereplése a templomokban régen elfogadott, a kórusról a hegedű, az orgona, a cimbalom szépen szól és dicsőíti Istent.

43 Az elöljárók azonban költségesnek találták a kórus felállítását, hiszen a többszólamú énekhez kottákra is szükség lenne. Az egyetem sem időzhetett sokáig a palotában, ugyanis II. József 1783. december 9-i rendeletével az egyes karokat áthelyezte Pestre, míg a teológiai kart, a szemináriumot, valamint a Theresianumot Pozsonyba rendelte. Ezután nagy átalakítások folytak a palotában, hogy beköltöztethessék a főhadparancsnokságot. 1791-től pedig állandó lakója lesz a palotának a mindenkori nádor és családja, és e sort Sándor Lipót nyitja meg. Az egyetem távoztával felmerült a várkápolna jogi helyzetének rendezése. Batthyány József hercegprímás, esztergomi érsek 1785. január 12-én tett javaslatával templomigazgatóságot szándékozott felállítani a Nagyboldogasszony-plébánia keretén belül.

44 A császár azonban ragaszkodott patronátusi jogához, és önálló, immár a palota Fehérvári és Vízikapujáig terjedő, területtel is rendelkező plébániát szervezett plébá3.2.1. Johann Hieronymus Löschenkohl: A Szent Korona hazahozatala alkalmából kiadott emléklap, 1790. február 21. 131