Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Beke Margit: A királyi palota egyháztörténeti vonatkozásai a XVIII. században 125-134

nossal és két káplánnal, akik csillagkeresztes lovagok voltak.

45 így tért vissza Eberle Sebestyén Bálint 1786tól 1814-ig mint csillagkeresztes, Szent Zsigmond-i prépost-plébános, akiről feljegyezték, hogy németül és csehül tud.

46 Segítségére volt a német nyelvben jártas Vilfing József és Hadara Ferenc németül és csehül egyaránt tudó káplán. Említés történik Dolhopf Ferenc káplánról, aki a XVIII. század végén jeles szónokként is működött.

47 A plébánia területén lakók lélekszáma ekkor 711, ebből 50 gyermek. A beszédek istentisztelet alkalmával német nyelven hangzanak, csak Szent István ünnepén szólnak magyarul is. Ezekben az években a plébánia a palotakápolnában temetési szertartást is végzett, hiszen a források szerint temetésért, harangozásért, a temetési pompához tartozó posztóért és fáklyákért jövedelmet húz,

48 de a kripta után nem, vagyis a Nagyboldogasszony-templom temetőjét használták. A Szent Jobb mellé a várpalota a nemzet féltett kincsét, a koronázási ékszereket is megkapta őrzésül. A korona éppen akkorra érkezett meg Budára, amikor II. József császár, koronázatlan magyar király meghalt. A korona 1790. február 21-én 4 órakor érkezett Bécsből Budára minden templom harangzúgása, 18 ágyú durrogása kíséretében, majd felvitték a palota tróntermébe, ahol Zichy Károly országbíró rövid beszéd után kivette a ládából és az erkélyről felmutatta az összesereglett embereknek.

49 A források szerint „Másnap a Te Deum laudamus minden kigondolható pompával tartatott, hol maga herceg Batthyány József, az ország prímása és esztergomi érsek tartott isteni tiszteletet".

50 Ezen és a következő két napon a vár templomában közszemlére tették a koronát, majd február 24-én a többi klenódiummal együtt elzárták a kápolna feletti, királyi ékszerek számára készített szobában. I. Lipót elrendelte, hogy ezeket a drágaságokat ezentúl a várpalotában tartsák. Ekkor együtt őrizték a koronával a jogart, az országalmát, a kardot, a palástot, a gazdag aranyhímzésű fehér kesztyűt, továbbá a fehér posztóból készült harisnyát és cipőt is. Miután a palota megszűnt a tudomány központja lenni és a koronázási jelvényeket oda helyezték, a XVIII. század végén még egyszer halványan felragyog a középkori koronázási pompa.

51

1. Ferenc 1792. június 2-án érkezett nejével Budára, 5-én átvitték a koronát a ferencesek helyőrségi Mária Magdolna-templomába. Másnap, június 6-án reggel 7 órakor az egész udvar lovon vonult a templomig,

52 ahol Batthyány József hercegprímás elvégezte a koronázási szertartást, mely alkalommal Sándor Lipót nádorral együtt a koronát a császár fejére helyezték. Visszatérve a palotába, a hercegprímás Te Deumot intonált.

53 Ugyanezen év június 10-én történt a királyné koronázása is. A királyi vár a XVIII. században több kiváló egyházi eseményt élt át a koronázásig, anélkül, hogy az uralkodó személyes jelenlétével megtisztelte volna. A palota ahelyett, hogy a világi királyság lakhelyévé vált volna, a kápolnával, Szent István Jobbjával és a koronázási ékszerekkel inkább a szakralitás színhelyévé vált, ahol az égi, a szent királyt tisztelték. A koronázással befejeződtek a XVIII. század jelesebb egyházi történései, hogy átadják helyüket a mindennapok szokásos kereszténységének. JEGYZETEK 1. HORLER, 1955,291-294.; BÁNRÉVY, 1932,33.; GÁRDONYI, 1955,131-132.; POGÁNY, 1959,67. 2. MESZLÉNYI, 1970,24-146.; TURÁNYI, 1982,64-68.; DÉKÁNY, 1997,82-86. 3. NÉMETHY, 1876a, 135.; PEISNER, 1903,106.; UXA, 1934,138. 4. UXA, 1934,138. 5. PEISNER, 1903,107.; KAPOSSY, 1953,127.; CZAGÁNY, 1966,25. 6. NÉMETHY, 1882,746.; POGÁNY, I, 294.; BpTört, III., 1975,224.; CZAGÁNY, 1966,27. 7. CZAGÁNY, 1966,96. A festmény a visegrádi Keresztelő Szent János templom szentélyébe került. 8. UXA, 1934,189. A Szent Zsigmond- és Szent István-festmény a máriaremetei templomba került. 9. NÉMETHY, 1882,749-750.; NÉMETHY, 1876a, 190-191. 10. UXA, 1934,181., PL, Canonica visitatio Lib. 582., 1846. év. 11. UXA, 1934,183. 12. UXA, 1934,149.; RUPP, 1868,126.; SCHIER, 1774,60. -A plébániához: TURÁNYI, 1982,270-271.; DÉKÁNY, 1997,265-266. 132