Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Beke Margit: A királyi palota egyháztörténeti vonatkozásai a XVIII. században 125-134
a palota kulcsait pedig az angolkisasszonyok általános főnöknőjének, Sancti Juliannának nyújtotta át. A hat első növendék, Klenau Antónia grófkisasszony, Tauber Erzsébet bárókisasszony, Philips Marianne grófkisasszony, Klauendorf/Gandorf Borbála, Werner Terézia és Schlögl/Schlegel Rozália kisasszony mellére Hadik grófné Mária Terézia zománcból készült alapítványi jelvényét tűzte fel. Miután Pitroff Ferenc csillagkeresztes lovag elmondta köszöntő beszédét, színpompás körmenet vette kezdetét, melynek élén a budai és pesti líceum tanulói haladtak, őket követték a budai tanács és kamara hivatalnokai, a hadparancsnok személyzete, a zenészek, az asszisztencia és a három csillagkeresztes kereszttel, a bíboros baldachin alatt az oltáriszentséggel, amelyet vörös díszmagyarba öltözött ifjak vettek körül fáklyákkal. Az oltáriszentség mögött jöttek az angolkisasszonyok általános és budai főnöknői, a nővérek kettesével közrefogva egy-egy növendéket, azután Grassalkovich Antal hajdúival, a had- és városparancsnokság tisztjei, a nemesek és katonák. A körmenet a palota udvarát megkerülve visszatért a kápolnába, ahol Te Deumot énekeltek, majd 18 ágyú dördült el. Az ünnepség és a jeles személyek részvételejelezte, hogy országos fontosságú eseményről van szó, egyúttal a körmenetben mintegy megszentelték az udvart is, ahol a palota látogatói, lakói megfordulnak. A beiktatás Grassalkovich Antal bőkezűsége folytán a császári teremben ért véget 120 személyes ebéd elfogyasztásával és asztali zenével. A nevelést a királynő alapítványa tette lehetővé négy-négy nemesi és nem nemesi származású leány számára, ezen felül 40-60 növendékeket vehettek fel az angolkisasszonyok fizetség ellenében. 23 A növendékek fizetségük arányában hordtak selyem vagy gyapjú öltözéket, aszerint kapták az ellátást is. A bentlakó növendékek képzését a művelt, társaságbeli nő eszménye szabta meg, amely írásból, olvasásból, rajzolásból, kézimunkázásból, a francia és német nyelv gyakorlásából, tánc, ének és hangszeres zene tanulásából és természetesen hittanból állt. Egyaránt tartottak fenn belső és - a szegény bejáró leányok tanulását szolgáló, teljesen ingyenes - külső iskolát. Ezen kívül az intézetben 10-12 hölgy tartózkodhatott mintegy teljes nyugalomban a palota és lakóinak környezetében. A növendékeket Batthyány József esztergomi érsek, hercegprímás (1776-1799) gyakran meglátogatta, pénzbeli jutalmat osztott ki köztük, sőt szórakoztatásukra két bált is rendezett, amelynek egyikét jelenlétével tüntette ki. 24 Buda várában a csillagkeresztes rend feladata az egész palota lakóinak, köztük az angolkisasszonyok és növendékeiknek lelki ellátása, teljes plébániai pasztorációja volt. Az angolkisasszonyoknál betöltött lelkészkedés nem föltétlenül terjedt ki a gyóntatói tisztségre, hiszen gyóntatójukat szabadon választhatták. Valójában a jezsuita atyák látták el a gyóntatói tisztséget rendjük 1773-ban történt feloszlatásáig. Közülük az első Baudian Nepomuki János volt, majd Eder Keresztelő János rendkívüli gyóntató és hitszónok, továbbá Endlinger Ferenc rendes gyóntató neve maradt fenn. 25 A csillagkeresztes papok kötelesek voltak naponta szentmisét mondani a bentlakó és bejáró növendékek részvételével, vasárnapokon szentbeszédet, délutánonként pedig katekézist tartani a tanulóknak. Az angolkisasszonyokkal naponta együtt végezték az egyház hivatalos imáját, a zsolozsmát, s kiszolgáltatták a kápolnában a palota lakóinak a szentségeket. Az első prépostplébános, Scheiner János 1773-ban bekövetkezett halála után, 1773-74 között Pitroff Károly József lett a prépost-plébános. 26 Rövid ideig tartó tevékenysége után Eberle Sebestyén Bálint következett, 1774-től 1777-ig. A mindennapokhoz hozzátartozott a temetés is. A kriptában talált örök nyugalomra Affolter Péter kislánya, majd első felesége, Hoffmann János kapus, Pitroff Károly József plébános, Pfiszterer udvari tisztviselő húszéves fia és az új kapus, Kubesch Mátyás négy pici gyermeke. 27 A kriptában a temetkezés 1777től szünetelt, de a XIX. században nádori kriptaként működött. Az angolkisasszonyok idejében a várkápolna méltó ereklyét kapott Szent István Jobbjával. A Szent Jobbot Raguzában őrizték, először 1684-ben szándékozták visszaszerezni, de erre csak 1770-ben került sor. Pray György felfedezése Szendrey Benedek tudomására jutott, aki felhívta rá a királynő figyelmét, s megkezdődtek az eredménnyel járó tárgyalások a raguzai szenátussal. 1771 májusában az ereklye Schönbrunnban volt, ahol Migazzi Kristóf bíboros, bécsi érsek a királynő jelenlétében megvizsgálta annak valódiságát. 28 A királynő bizonyságlevele 1771. június 29-én kelt, amelyben leírja az elkészült ereklyetartót is: „in argenteam urnám quadratae formae crystallis quatuor distinctam, collocandam de manu Nostra tradiderimus". 29 Az ereklye csuklójára ekkor kerültek a színarany lapokból megformált cserfalevelek. A Szent 128
