Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Beke Margit: A királyi palota egyháztörténeti vonatkozásai a XVIII. században 125-134

Jobbot Bajzáth József címzetes püspök, Gondola Ferenc püspök, raguzai ügyvivő, Hadik János nemesi testőrkapitány és hat magyar nemes testőr kíséretében három udvari fogaton hozta a Bécsből július 15-én induló menet - Győr és Pannonhalma érintésével - 19-én este Budára.

30 A Szent Jobbot a jezsuiták kápolnájában helyezték el, majd július 20-án reggel 9 órakor hét királyi testőr kíséretében a jezsuita kollégium előtt Filó János

31 és Szerdahelyi Gábor

32 esztergomi kanonok azonosította az ereklyét. Este 6 órakor harangzúgástól kísérve Bajzáth József püspök az ereklyét átvitte a Nagyboldogasszony-templomba, ahol Migazzi Kristóf bíboros átvette, majd átadta Reviczky Antal jezsuita rektornak. Azután a Szent Jobbot ereklyetartójában állványra helyezték és két testőrt állítottak mellé díszőrségül. Filó János kanonok Szent István-napi hajnali zsolozsmát tartott, majd két-két pap, óránként váltva egymást, egész éjjel imádkozott nagyszámú hívő sokaságával együtt. Az ünnepségek fénypontja július 21-én volt a várkápolnában. Reggel 8 órakor a Nagyboldogasszonytemplomban Migazzi Kristóf bíboros szentmisét tartott és Kozma Ferenc jezsuita szerzetes szónokolt.

33 Ezután a körmenet elindult, harangzúgás és zeneszó közepette, a céhek, az ifjúság, a szerzetesrendek, a budai és pesti templomok nagy segédletükkel és zászlóikkal egyetemben, valamint a főpapság részvételével. Utánuk a Szent Jobb őrei és négy pap arany-ezüst kelmékkel díszített állványon hozta az ereklyét, mögöttük haladt Migazzi Kristóf, Grassalkovich Antal és Hadik János királybiztosokként, kétoldalt katonaság és fegyveres őrség kíséretében. A palotakápolnában az ereklyét az oltártól nem messze, egy asztalkára helyezték, majd Grassalkovich Antal gróf felolvasta a hitelesítő okmányt, s rövid beszéd után átadta őrzésre a Szent Jobbot Scheiner János csillagkeresztes Szent Zsigmond-i prépostnak és Hohenfeld Katalinnak, az angolkisasszonyok főnöknőjének. Ezután a prépost az ereklyét a főoltárra helyezte, Migazzi bíboros pedig Te Deumot intonált. Ezt kö- 5. /. 16i Binder János Fülöp: Emléklap a Szent Jobb-ereklye vette Gondola Ferenc püspök német nyelvű beszéde, Budára érkezése alkalmából, 1771. majd Salbeck Károly szentmiséje. Délután 3 órától kihelyezték a Szent Jobbot a kápolnában Szent Istvánt dicsőítő latin himnusz kíséretében, szentségkitétel következett és a lorettói litánia, áldás után a magyar himnusz, végül a Boldogasszony anyánk című ének zárta az ünnepséget. Azután háromnapos ájtatosság kezdődött, amelynek énekeit a királynő régi magyar dalokból állította össze (ezek nyomtatásban is megjelentek latin, magyar és német nyelven). Az énekeket az ifjúság négy szólamban adta elő, reggel magyarul, délután latinul, este németül.

34 A hazahozatal emlékére arany és ezüst érméket verettek, ezeknek egyik példányát az ereklyetartóba zárták. Amint a fentiekből kitűnik, művészien komponálták meg a Szent Jobb hazahozatalának ünnepsorozatát, a szertartások szépségét és fontosságát a beszédek, a nyomtatott énekek, az emlékérmék tették halhatatlanná. A királynő ebben az 177l-es esztendőben elrendelte, hogy augusztus 20-át munkaszünettel és ünnepi istentisztelettel tartsák meg. Első alkalommal történt 1771. szeptember 2-án, hogy Szent István ünnepén, Buda visszafoglalásának napján többé nem a várbástyákra vezették a körmenetet, hanem a királyi palota udvarába, ahol oltárt készítettek 129