Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Ujváry Gábor: A budai királyi palota a "neobarokk társadalomban" : a palota és a nagypolitika a két világháború között 105-124

(az ún. »Lazarettben«, melyet a polgári rendeltetésű Sziklakórházból választottak le), a Nemzeti Bank pin­céjében és másutt voltak elhelyezve. [...] A vezető főorvos személyzetével együtt elmenekült, sorsára hagy­va a rábízottakat. Hübner beosztott törzsorvos, látva a kitörési kísérlet kudarcát, visszafordult, hogy sebe­sültjeivel maradjon, akiket a többi orvos magára hagyott a Budavári Palota pincéiben lévő kötözőhelyen. Itt kb. 2000 sebesült maradt minden gondoskodás és felügyelet nélkül." Ahogy Hübner törzsorvos emlékezett: „A várban a tiszta őrület uralkodott. [...] A sebesültek közben ész­revették, hogy gondozóik eltűntek a terepről, és leírhatatlan pánikhangulatba kerültek. Az óriási földalatti kórház minden sarkában csattogtak a pisztolylövések. Senki sem akart sebesült állapotban orosz fogságba kerülni. [...] Hirtelen teljesen elsötétült a kórház. Mikor aggregátunk után néztünk, már csak azt láthattuk, ahogyan egy dzsip elvonszolja. Állítólag zavarta az oroszokat a rádiózásban. De biztos kapni fogunk egy új, zavar­mentes készüléket. Nem éltem meg, hogy másikat szállítottak volna. Az aggregát elvételével a vízellátásnak is vége lett. [...] A sebesültek ellátására gondolni sem lehetett. Ijesztő volt a halottak már-már áttekinthetetlen száma. A hullákat a legalsó katakombákban és annak nem működő konyhájában polcolták fel, ahol kőkeményre fagy­tak. Köztük össze-vissza hevert elszórt gyógyszer, konzervek, felvágott festmények, értékes porcelán, alsó­nemű stb." 45 Akadt persze olyan, akit egyáltalán nem rendített meg a pusztulás... Szálasi Ferenc az 1945. október 19-i Gondolatok jegyzetében a következőképp vallott: „Ma, október 19-én délután 16 h-tól 17.10-ig zárt gépko­csikon végigvittek Budapest, de különösen a Vár romterületein. Itten, ezeken a helyeken csak levett kalap­pal és imával, csodálattal a lélekben lehet végigmenni és tartózkodni. Nagyon mélyen meghajlok Budapest város hősi lakosságának hőskölteménybe illő hősiessége előtt, hősi áldozatkészsége és hősi élniakarása előtt. A hős Budapest hősi romjait és hősi lakóit láttam. Ebből a minden időkre szóló hősiességből csak az új hősi Magyarország új hős Budapestje születhetik meg..." 46 Aki viszont tiszta aggyal és józanul szemlélte a palota szörnyű látványát, egészen másképpen vélekedett. Zolnay László - aki február 15-én vágott neki barátjával a még akkor is égő Budának - szerint a vár, a palota és a Várkert „siralmas, szívet szorító látvány volt. A déli szárny jó része leomlott. A krisztinavárosi szárny­nak pedig nemcsak nyugati, de déli része is füstölgött még. Az 1686-os - török ellen vívott - budai ostrom emléke szorította el a szívemet. Akkoron, 1686-ban azt írta a szemtanú Zsigmond és Mátyás hajdani palotája végső pusztulásáról, tüzéről: Olyan a kiégett budai pa­lota, mint egy üres koponya, amelybe gyertyát dugtak." 47 Hogy mi történt az „üres koponyában" a palotának az ostromot is túlélt műkincseivel? Csak sejtéseink vannak, ám máig sem tudjuk pontosan... Mindössze annyi bizonyos - s a palota épülete ebben is szimbo­likusjelentést kapott -, hogy a romok egy rendszert is maguk alá temettek. Hiszen nemcsak az 1918 őszén, de az 1944 őszén induló tanévvel is Magyarország újabbkori történetének egyik legmozgalmasabb esztendeje kezdődött. A neobarokk társadalom tagadásával a sötét és szomorú em­lékű hungarista „vér-rög valóság" „nemzetvezetővel" nemzetvesztő állama garázdálkodott az országban és a palotában, majd - a sajnos rövid ideig tartó - demokratikus átmenet időszaka köszöntött be. 1947—48-ra pedig világossá vált: a „múltat végképp eltörölni" szemlélet a palota régi pompájában történő újjáépítésé­nek sem fog kedvezni. A sérült, de még helyreállítható épületrészek lerombolásával, a belső terek teljes megváltoztatásával az ötvenes-hatvanas években a neobarokk királyi-kormányzói palota szinte utolsó nyo­mai is eltűntek. 48 Az újjáépült és megváltozott palota az új rendszer egyik új és megváltozott értelmű szim­bóluma lett. 115

Next

/
Thumbnails
Contents