Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - F. Dózsa Katalin: Az udvari díszruha története 95-104

tén Meytens után készült, Mária Terézia gyermekeit ábrázoló kép, ezen a gyermek Józsefen kívül öccse

25 is magyar ruhát visel, sőt az egyik húga is! Természetesen ez nem véletlen, hiszen az sem gyermeki rakoncátlankodás, hogy az aranygyapjas rend láncával játszadoznak. A XVIII. század közepétől egyre erősebben érződik a magyar férfíviseleten is az európai divat hatása, különösen a lassan már-már hivatalos magyar udvari díszruha megjelenési formáin. A század közepére jellemző Bánffy Dénes gróf (1723-1780) díszruhája Meytens festményén.

26 Ezen a királyi kamarás és főlovászmester gróf dús aranyhímzéssel és paszományozással ellátott magas, állógallérú zsinóros dolmányt visel, szembeötlő csákóra vágással, a combokon kihányt, lábra simuló hosszú magyarnadrágot és bokacipőt, hasonlóan rendkívül dúsan arannyal kivarrott, prémmel bélelt vállgallérszerű, panyókára vetett mentét (csak zárójelben jegyzem meg azt a XVIII. század második felére jellemző sajátosságot, hogy a magyar ruhához francia divatú, fehérre púderozott hajviseletet és kackiás magyar bajuszt visel Bánfry gróf). Bár a mente vállgallérszerű köpeny formája a magyar viseletből is eredhet, több mint valószínű, hogy inkább a spanische Manteltrachtot utánozza. Hasonló köpenymegoldást másutt is találunk. Például Csáky József gróf 1749ben készült portréján szürke nercprémmel bélelt hasonló köpenyt visel.

27 A Habsburg-gyermekek mentéje, dolmánya már nem keleti jellegű, T szabású,

28 hanem a justaucorps-ot, illetve a francia frakkot követve bevarrott ujjú, testre simuló. Grassalkovich Antal gróf ábrázolásán úgy tűnik, az ő magyar öltözéke

29 is franciás szabású, s hasonló megoldást számtalan egykorú festményen láthatunk. Az 1770-es években a díszruha mentéje teljesen átvette a justaucorps vagy a francia frakk szabását, de megmaradt a zsinórozás és a mente prémgallérja és -szegése. Gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár mentéje

30 is a justaucorps szabását követi, csupán a nagy kihajtott gallér és a prémszegés jelzi a magyar jelleget, mint ahogy a dolmány, bár ujjai vannak, mellényszerű, s elöl a kis csákóra vágás őrzi a magyar szabást. Teleki Sámuel ruhájához sok hasonlót láthatunk az I. Ferenc, majd hitvese, Mária Terézia koronázásáról készült ábrázolásokon,

31 illetve Pollenéig József grafikáján, amely József nádor 1795-ös fogadását örökítette meg.

32 A magyar díszruha alakulására természetesen a katonai, a huszárviselet is erősen hatott, hiszen éppen a XVIII. században válik az egész világon kedveltté ez a könnyűlovassághoz oly alkalmas öltözék. Különösen fontos a huszáröltözéket követő bandériumok viselete 1780-ban, a korona hazaszállításának időpontjában, majd a koronázások idején. Ez rövid, elöl elkerekített, prémszegélyű, erősen zsinórozott spencerszerű mente, rövid mellény, kihányt magyarnadrág és csizma. Pollenéig ábrázolásán több rövid, spenceres mentét is 3.3.32. Szent István-rendi viselet: köpeny, gallér, shapulier (előtét), süveg, 1764. 99