Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - F. Dózsa Katalin: Az udvari díszruha története 95-104

3.7.57. Ismeretlen magyarországi mester: Grassalkovich Antal képmása, 1750-1755. láthatunk, olyan megoldásban is, hogy a sötét szövetet a francia frakkokhoz hasonló színes naturális virághímzés díszíti. Egy hasonló megoldású együttes található az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében." A francia hatás legerősebben egy barna szövetfrakkon látható, amelynek csupán vékony zsinóros gombolása és a hozzá tartozó ujjatlan (!) mellény piciny csákóra vágása utal arra, hogy minden valószínűség szerint magyar udvari díszruháról van szó, feltehetően a XIX. század elejéről.

34 A női ruha szabása ismét követi az uralkodó francia divatot. Az 1790-es években sötétlila, sötétbarna selyemből készült, késő rokokó stílusú, azonos mintájú virágos hímzéssel. A derék mélyen benyúlik a szoknyába, amely hátul erősen ráncolt. A XIX. század elején a derék lassan felkúszik a mell alá, s csupán a kis fűzés jelzi rajta a magyaros jelleget. Nincs külön uszálya, a szoknya hátul kb. egy, másfél méter hosszúságban söpri a földet. Anyaga legtöbbször finom fehér selyem, muszlin vagy tüll. Hímzése ezüst- vagy aranyfonalas, megfelel a francia empire mintáknak. A kötény és a fátyol ekkor már elmaradhatatlan kiegészítője a magyar díszruhának. Különösen nagy feltűnést keltett a magyar díszruha 1813-ban, Drezdában, amikor Mária Ludovika, I. Ferenc császár harmadik felePollencig József (XVIII. század második fele): Nádori fogadóest 1795-ben a budai várpalota dísztermében. Papír, toll, gouache, 28,2 x 40,8 cm. SzM, lt. sz.: 1930.2188. 100