Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Garas Klára: A budai vár egykori gyűjteménye. Képek a Szépművészeti Múzeumban 381-410

GARAS KLÁRA A BUDAI VÁR EGYKORI GYŰJTEMÉNYE. KÉPEK A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN 1848. november 14-én Duschek Ferenc „pénzügyminiszterségi álladalmi titkár" (Kossuth Lajos titkára) felszólította a Nemzeti Múzeum igazgatóját,„hogy a m. kincstári elnök budai lakásához tartozott 78 db. olajfestményt mielőbb nézéssé meg, minthogy az azokból kiválasztandók a múzeum részére fognának átengedtetni". Ezt követően a „minden katalógus nélkül átadott" festmények a Nemzeti Múzeum Képtár Osztályán 207-283. számon leltárba vétettek, majd az Országos Képtár anyagával egyesítve, az 1906-ban megnyílt új intézmény, a Szépművészeti Múzeum tulajdonába jutottak. A múzeum törzsanyagához tartozó együttes számos darabja az egyetemes művészet kiemelkedő értéke, s nem egy közülük állandó kiállításon szerepel, több fontos alkotást azonban csak újabban azonosítottak, mutattak be.

1 A képek története, eredete messzire követhető vissza, a budavári kamara elnöki rezidenciából származó művek egy nagyobb együtteshez, a királyi palota berendezéséhez kapcsolódnak, s a bécsi császári gyűjteményekből származnak. A magyarországi királyi rezidenciák méltó berendezéséről, felszereléséről a császári ház gondoskodott, Mária Terézia és II. József több alkalommal küldetett bútorokat, festményeket a császári gyűjtemények anyagából az újjáépített budai palotába, valamint a pozsonyi várba a helytartópárnak, Albert hercegnek és Mária Krisztina főhercegnőnek. Az épületek rendeltetése gyakran változott, a berendezés alakulását, a képszállítmányok mozgását ezért csak nehezen lehet nyomon követni. Jóllehet újabban sikerült fontos dokumentumokat feltárni, az egykori leltárok, leírások mindmáig hiányosak, pótlásra szorulnak. A képekre vonatkozóan nagyon kevés közelebbi említés maradt ránk, bár számos korabeli hazai és külföldi szerző hangsúlyozza, hogy a budai palota nádori szárnyában nagy számban találhatók festmények, melyek régiségük és híres mestereik miatt méltán számíthatnak csodálatra.

2 Említik a festményekkel díszített ebédlőt, a csataképeket a „Bataillen Zimmer"-ben, másutt a tájképeket. Utalnak arra is, hogy a képek zömében a pozsonyi várból kerültek Budára, ahol az egyes szobákban rendszertelenül helyezték el őket. Hogy valójában mely alkotások voltak a budai palotában, arról legfeljebb csak feltételezéseink lehetnek. Az 1770-es évekből (1773,1777) fennmaradt jegyzékek főként dekorációs jellegű képekről adnak számot: az 1766-ban odaküldött portrékról, a faberakásokba illesztett „boisierte" képekről (összesen 243-ról). Ezek közül a legjobbakat, amelyek még Savoyai Jenő herceg schlosshofi kastélyából származtak, visszaküldték Bécsbe, a hátramaradó 166 kép az 1777. májusi hivatalos felterjesztés szerint a palotában maradhatott az oda helyezett egyetem díszítésére.

3 Miután az egyetem 1783-ban Pestre költözött, újabb budai szállítmányokról értesülünk 1784 és 1787 során. Az ekkorra megüresedett pozsonyi várból az ingóságok egy részét császári utasításra Budára szállították. Még 1781-ben, amikor Albert herceg feleségével, Mária Krisztinával Németalföldre távozott, a pozsonyi palotát díszítő gazdag képanyag egy részét visszaszállították Bécsbe, s helyettük megint másokat küldtek a császári gyűjteményekből Pozsonyba. E szállítmányok 1781-ből származó pozsonyi jegyzékei fogalmat adhatnak arról, hogy mi volt és mi maradt a pozsonyi várban, s mi kerülhetett azután onnan az újabb intézkedések következtésben a budai várba.

4 Egy további, 1787. márciusi dokumentum arról tanúskodik, hogy az együttest még újabb bécsi válogatással is kiegészítették. Sajnos a tételes budai képjegyzékek eddig nem kerültek elő, s a festmények kezelésére, fenntartására, sorsára vonatkozó adatok is hiányoznak. Csupán 381