Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Varga Judit: Budapest élelmiszer-ellátása – vásárcsarnokok a századfordulón 87-101

A község neve (korabeli helyesírással) A vasúton vagy hajón hány esetben jött 10 000 kg-nál több áru Paks 3 Tövis 4 Pinczehely l Tőke-Terebes 6 Perjámos 1 Tolna-Mőzs 203 Pócsmegyer 4 Tótmegyer 22 Pilis-Maróth 1 Tisza-Dob 5 Pozsony 5 Triest 45 Rétfalu 1 Tőzsér 3 Rakamaz 53 Tata-Tóváros 46 Ruma 1 Temes-Litke 1 Rákos-Csaba 11 Tisza-Földvár 2 Rácz-Szt.-Péter 5 Túra 19 Salzburg 4 Tápió-Szele 3 Seregély 1 Túzsér 1 Saágh 2 Tisza-Alpár 1 Sárfalva 10 Tótfalu 14 Sárbogárd 3 Uj-Fehértó 42 Süly-Sáp 1 Uj-Vidék 136 Sepsi-Szt.-György 1 Úron 1 Simontornya 2 Úszód 6 Studensen 26 Ungvár 1 Sül 2 Vecsés 8 Szerbia 2 Vág-Selye 3 Szegzárd 3 Vojtek 2 Szabadka 6 Visegrád 12 Székesfehérvár 2 Vácz 16 Szeged 6 Verőcze 2 Szent-Ruprecht 15 Vértes-Boglár S Szamos-Ujvár 1 Várasd 3 Szatmár 3 Varasd-Tengelicz 1 Szajol 5 Vukovár 1 Szabad-Battyán 5 Werciorava 2 Szent-Miklós 2 Windisch 1 Székely-Udvarhely 1 Winkovcze 1 Szatymáz 4 Weiz 24 Szerb-Keresztúr 2 Zabók-Krapina 2 Szarvas 1 Zenta 26 Szent-Endre 18 Zablatow 5 Sziget-Monostor 3 Zimony 11 A táblázatból megállapítható, hogy a mezőgazdaságból élő alföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre berendezkedett városok kevésbé kapcsolódtak be a főváros élelmiszer-ellátásába. A leggyakoribb szállítói a vásárcsarnokoknak Apátfalva, Gleisdorf, Makó, Nagykőrös, Negyed, TolnaMőzs és Újvidék voltak. A lakosság ellátásában azonban a kimutatásban nem szereplő, Budapest vonzáskörzetéhez tartozó, a századfordulóra már részben urbanizálódott települések (Budafok, Budakalász, Budaörs, Cinkota, Erzsébetfalu, Kelenföld, Kispest, Monor, Nagytétény, Pilis, Rákoscsaba, Soroksár, Újpest) megőrizték hagyományos vezetőszerepüket. 93