Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Varga Judit: Budapest élelmiszer-ellátása – vásárcsarnokok a századfordulón 87-101
A Rákóczi téri vásárcsarnok, 1900 k. Klösz György felvétele, BTM Kiscelli Múzeuma, 26.942 felállítását, sürgette a marhavásár gondjainak mielőbbi megoldását (a marhavásártér fedetté alakításával és felesketett közvetítők alkalmazásával) és kitért a sertésközvágóhíd felépítésének szükségességére is. 12 A javaslatok és a tervek közül megemlítendők még Lechner Lajos és Czigler Győző dolgozatai. Az előbbi középítési igazgatói minőségében készített jelentést 1890-ben az építendő csarnokok elhelyezéséről, számáról, szerkezetéről stb., míg Czigler Győző mint műegyetemi tanár adott be a tanácshoz egy magánjellegű iratot Lechnerhez hasonló következtetésekkel, szintén ez évben. 13 A javaslatok hosszas vitája után végül 1891. május 13-án döntött a közgyűlés vásárcsarnokok létesítéséről, megszavazva az építéshez szükséges összeget. 14 A városatyák határozata szerint a központi csarnok építésére nemzetközi pályázatot kellett kiírni. Külföldi csarnokok, elsősorban a német típusú, bazilikás kivitelezésű berlini, lipcsei, frankfurti vásárcsarnokok elotanulmanyozása után 15 a pályázat kritériumai közül kiemelték a vas- és üvegszerkezetek alkalmazásának, valamint tágas, tárolásra és hűtésre szolgáló pincerendszer kialakításának szükségességét. A beépítendő terület jó közlekedési fekvéséről már korábban gondoskodtak, amikor a Vámház mögötti ún. sóháztelket jelölték ki a felépítendő központi csarnok helyéül. 16 A beérkezett 9 pályaművet (4 bp.-i, 1 szófiai, 1 prágai, 1 berlini, 1 lipcsei, 1 párizsi) hazai és külföldi szakértőkből álló zsűri bírálta el. A zsűri (Kamermayer Károly, Gerlóczy Károly, Matuska Alajos, Lechner Lajos, Czigler Győző, Hauszmann Alajos, párizsi, berlini, lipcsei szakemberek) 17 három pályaművet emelt első helyre: P. Escande és Gourmez párizsi építészek, A. Anger, P. Hogner és P Preil közös lipcsei cégének, valamint Pecz Samu műegyetemi tanár pályázatát. 18 A kiviteli tervek körüli több hónapos vita után Pecz Samu kapott megbízást a központi csarnok építésére. I9 1894. január 25-én kezdtek a földmunkákhoz. Az 1,9 millió Ft összköltségen felépült csarnoképületet egy tisztázatlan tűzeset következtében a tervezettnél később, 1896. december 10-én adták át.-° Az építkezésben a kor neves vállalkozói, iparosai vettek részt. (Zsolnay Vilmos, a Schlick-féle vasöntöde, Waagner R. F., Jungfer Gyula, „Elektron" Starkmann Em. elektrotechnikai intézete, „Fairbanks" mérleg és gépgyár rt. stb.). 21 A kereskedők 1897. február l-jétől árusíthattak az épületben a csarnokok hivatalos megnyitásáig próbajelleggel, helypénz fizetése nélkül. 22 89
