Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Varga Judit: Budapest élelmiszer-ellátása – vásárcsarnokok a századfordulón 87-101
2. SZABÁLYRENDELET A VÁSÁRCSARNOKOK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE TÁRGYÁBAN Az 1897. február 15-én este ünnepélyes keretek között megnyitott öt csarnok (Vámház körúti, Rákóczi téri, Klauzál téri, Hunyadi téri, Hold utcai) üzemét és szervezetét - törvényi rendelkezés híján - a fővárosi tanács szabályrendelet útján állapította meg. 23 A csarnokok megnyitását megelőzően a tanács VIII. ügyosztálya országszerte megküldte a megyei hivataloknak és a községi elöljáróságoknak a szabályrendelet teljes szövegét. Szükség esetén a magyarul nem értő helyekre, az adott nemzetiség nyelvére lefordítva is eljuttatták a szöveget. A miklóstelki (Nagy-Küküllő vármegye) jegyző kérésére például a tanács román nyelven értesítette a helységet az intézmény működéséről és a rá vonatkozó szabályokról. 24 A rendelet tisztázta a vásárcsarnokrendszer fogalmát; közgazdasági, közigazgatási és közegészségügyi intézményről beszélt, melynek csak „alkatrészeit" jelentették a központi és a kerületi csarnokok. A kortársak hamar felismerték a főváros közellátásán túlmutató, az országos élelmiszer-kereskedelemben elosztó szerepet betöltő intézmény jelentőségét. Az 1897-es belügyminiszteri körrendelet a csarnokok feladatára vonatkozóan már így fogalmazott: „.. .a főváros lakosságának állandóan jó és egészséges élelmi czikkekkel való ellátását lehetőleg biztosítani, másfelől pedig az ország különböző, közeli és távoli vidékein lakó termelőknek lehetővé tenni, hogy az általuk termelt élelmi czikkeket könnyű szerrel kedvezően értékesíthessék." 25 Országos üggyé emelésének fényes bizonyítéka, hogy a Pecz Samu által tervezett, I. sz. (Vámház körúti) csarnokban tartott megnyitón az avatóbeszédet maga a miniszterelnök, báró Bánffy Dezső tartotta, majd pár hónappal később, 1897 májusában őfelsége Ferenc József is felkereste a Vámház körúti és Rákóczi téri csarnokokat. 26 Az ünnepélyes alkalomra nemzetiszínű szalagokkal és virágokkal feldíszített két csarnokot és azok tervezőit, Pecz Samut és Krátky Jánost a belügyminiszter, Perczel Dezső mutatta be a királynak. Az esemény kapcsán Ferenc József figyelemre méltó javaslatot tett a felszabadult utcai piachelyek sétaterekké való átalakítására vonatkozóan. A csarnokokat a nyitás évében az uralkodón kívül több hazai és külföldi egyesület és társaság látogatta és csodálta meg. Köztük a bécsi mészárosok egyesülete, a Gömör megyei gazdasági egyesület tagjai és a belgrádi kereskedelmi iskola tanulói. 27 Az I. sz. csarnok volt a központja az élelmiszer-nagykereskedelemnek, egyedüli beszerzési lehetősége a többi csarnoknak, fő forrása az intézmény igazgatási körébe tartozó utcai piacoknak, sőt még egyes bolti üzleteknek is. A csarnokok szolgálati, üzemi és gazdasági felügyeletét a főváros tanácsa által felállított Vásárcsarnok Bizottság látta el. Tagjai a közélelmezési ügyosztály vezetője, aki egyben a bizottság elnöki tisztét is betöltötte, 12 törvényhatósági bizottsági tag, a főügyész, a középítészeti igazgató és a főszámvevő voltak. Üléseiken tanácskozási joggal részt vehetett a vásárcsarnok-igazgató is. Az állandó csarnokszemélyzetet egy, a központi csarnokban székelő főfelügyelő, 4 kerületi felügyelő, 2 irodavezető, 3 állatorvos, őket segítő altisztek, valamint írnokok, gépészek, őrök, irodaszolgák alkották. Nem rendszeresített napidíjas állásokban foglalkoztattak még gépházi munkásokat, felvonókezelőket, húsbélyegzőket, őröket, napszámosokat. Az igazgatóság gondoskodott a vásárcsarnokokra vonatkozó rendeletek betartásáról, az állandó vásárrendőri ellenőrzésről és a hatósági közvetítők munkájának felügyeletéről. Engedélyezte a külső közterületen való árusítást, kiadta a házalók és a puttonyosok jogosítványait, szerkesztette és közzétette a vásári jelentéseket, az intézmény bevételeiért és kiadásiért felelt. A főfelügyelő hatáskörébe tartozott a vasúton és vízen történő árubehozatal, a kirakodás és az azt követő egészségügyi vizsgálat ellenőrzése, a fogyasztási adó beszedése, a házi rendszabályok betartatása. Ő állította össze a forgalomra és az árakra vonatkozó adatokat. Felügyelt a bérleti szerződésekre, az épület tisztán- és karbantartására. Betegség vagy szabadság esetén az igazgatót helyettesítette. A közellátásban a legnagyobb változást a hatósági közvetítés intézményének megszervezése jelentette. A hatósági közvetítők feladata a vidéki termelő által a központi csarnokba küldött áru mi90
