Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Varga Judit: Budapest élelmiszer-ellátása – vásárcsarnokok a századfordulón 87-101

számát, illetőségét (budapesti, vagy vidéki) megjelölő, az általuk áruszállításra igénybe vett közlekedési eszköz használatára kitérő (szekér, vasút vagy hajó, gyalogos) kimutatás adatait összegezve megtudhatjuk, hogy a főváros 8185 piaci árusa közül 5112 fő választotta a földről való árusítás módszerét." Ez az árusok majdnem kétharmadát jelentette. Alig több mint egyharmaduk rögtönzött állványról vagy magáról az áruszállító szekérről kínálta termékeit. Ezt az önmagában is közegészségügyi elvárásokba ütköző tényt fokozta egy korszerű, az árusítás módjára, az árusokra és áraik ellenőrzésére kiterjedő szabályozás hiánya, valamint az öt vásárfelügyelőségi kerület nagyjából csak rendészeti funkciókat ellátó hatásköre. A nagyvárosi küllemű Budapest és az ahhoz alkalmazkodni akaró polgár nagyvárosi identitáskeresésébe nem illettek bele, zavarólag hatottak a zajos, koszos utcai piacok. A világvárosi polgárrá válás folyamata lélektanilag is megkövetelte a legegyszerűbb, hétköznapi szükségletek modern formában történő kielégítését. Az élelmiszer-beszerzési szokásokban bekövetkező változás első jeleként a magasabb színvonalú árusítást képviselő, előkelőbb réteg igényét kielégítő fűszeresek száma nőtt meg. A tömegigényhez alkalmazkodó korszerű élelmiszer-ellátás és fogyasztás a vásárcsarnokokkal valósult meg. //. A VÁSÁRCSARNOKI INTÉZMÉNYRENDSZER 1. TERVEK, ELŐKÉSZÜLETEK A vásárcsarnokok hosszú előtörténete az 1860-as évek közepére nyúlik vissza. Ekkor merült fel ugyanis a pesti Duna-parton, a későbbi Duna-korzó helyén építendő bazár terve, melyben egy kis kioszk méretű pavilon működön volna vásárcsarnokként.

9 Az ötletszerű javaslatok után az első komoly elképzelés Edouard Besnier de la Pontonerie nevéhez fűződött, aki Pest város árucsarnokai és vásárterei címmel 1872-ben jelentette meg a párizsi csarnoki rendszer pesti megvalósítását szorgalmazó tanulmányát.

10 A közellátás akuttá váló ügyének megoldását a Közélelmezési Bizottság felállításával (1879. november 10.) tűzte napirendre a városvezetés." A probléma súlyát jelezte, hogy maga a polgármester, Kamermayer Károly töltötte be a bizottság elnöki tisztét. Utasítására Matuska Alajos tanácsjegyző (a későbbiekben létrehozott közgazdasági és közélelmezési ügyosztály első vezetője) vásárcsarnokok építését és külön közélelmezési ügyosztály megszervezését magába foglaló programtervezetet készíteti, amelyben javasolta egy központi és kerületenként l-l fiókcsarnok (detailcsarnok) A Rákóczi úti vásárcsarnok, 1900 k. Klösz György felvétele, BTM Kiscelli Múzeuma, 12.599 88