Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Szabó László: "Hídjai éltetik az ország fővárosát..." 67-85

A munka fővállalkozója a Hídépítő Vállalat volt. Alvállalkozóként a Ganz Mávag, az Aszfaltútépítő Vállalat, a Betonútépítő Vállalat, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat végezték a legfontosabb munkákat. BUDAPEST VASÚTI HIDJAI A fővárost érintő vasútvonalak összekötésére csak a kiegyezés és a három város egyesítése után került sor a mai Déli összekötő híd építésével. Az 1872-ben kiírt pályázatot a francia Filleul-Brohy cég nyerte tervével, és a kivitelezést a Cail et Cie.-vel együtt vállalta. Az eredeti terv négy darab egynyílású, csonkaszegmens alakú, kéttámaszú tartó volt. Ezt kivitelezés előtt áttervezték: párhuzamos övű, többszörös rácsozású, folytatólagos tartó épült. A tervező nevét nem ismerjük, a szakirodalom nem zárja ki Feketeházy János személyét. Az acélszerkezetet francia és belga eredetű kovácsvasból a Cail et Cie. cég párizsi gyárában készítették elő. A forgalomnak 1877-ben átadott híd rövid életű volt. Anyagtani inhomogenitás és korróziós problémák miatt 1910-ben új felszerkezetet kellett építeni. Ennek terveit a M. kir. Államvasutak Gépgyára készítette (tervezője és a kivitelezés irányítója Kölber Ernő volt). A felszerkezet folytacélból készült a Mávag műhelyében. Az új hidal 1913-ban adták át a forgalomnak. Az 1944. december 31-én felrobbantott híd pótlására faszerkezetű provizórium épült. Ennek kiváltására épült 1945-46 folyamán a még mindig ideiglenes jellegű „K" híd. Az ehhez szükséges 5. kép. Az Árpád híd vasszerkezetének szerelése, 1950 (fotó) 76