Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Szabó László: "Hídjai éltetik az ország fővárosát..." 67-85

2. kép. Az elkészült Erzsébet híd az átadás előtt, 1905 (fotó) tén szerepelt egy korai Clark-terven. A rajz „egyéniség": a híd az Ördögárok torkolatának északi oldalára került... A korabeli ábrázolások sorából végül kettőt emelek ki. Theodor Glatz 1843 körül készült tollrajza az épülő pilléreket közrefogó jászolgátakat, az azokra emelt szerelőállványokat, az előtérben a budai part szerelőudvart és a háttérben a pesti palotasort ábrázolja. A képet láncdarabokból és leveles indákból font elliptikus keret fogja körbe. A keret fölső oldalán, középen, egy repülő turul hátára ültetett koronás kis címer látható, fölötte egy „Éljen" feliratos szalaggal. Az „eredeti" rajzok sorába tartozik végül az 1837-ben készült rajz W. T. Clark ajánlati tervként adta át, melyet az Országos Bizottmány! 838. szeptember 27-én elfogadott. Tartozéka volt az a két homlokzati rajz is, mely az Országos Levéltár gyűjteményében fellelhető. E két rajz közül az 1. alapján készült a végleges változat, és ez szolgálhatott mintaként a korabeli illusztrátoroknak is. A 2. számú rajz oszloprendszerrel díszített kapuzata jelenik meg az ajánlati tervet kísérő elrendezési rajzon. A MARGIT HÍD Az Urak szigete, a Nyulak szigete - a mai Margitsziget - Áipád-házi királyaink óta kedvelt és kiemelt pontja az ország fővárosának. Az itt épült palotákat, falut elsöpörték az évszázadok. A 12-13. században alapított kolostorok közül is csak a premontrei szerzetesek és a domonkos apácák zárdáinak romjai maradtak fenn. A hódoltság évtizedei alatt a törökök a szigeten talált épületeket feldúlták, azokat istállóként használták. 1790-től a mindenkori nádor birtokába került a sziget. A város fejlődésével szükségessé vált a mai Déli és Nyugati pályaudvarok közötti közlekedési kapcsolat biztosítása a Lánchíd elkerülésével. Már mutatkoztak a jelei a Lánchíd forgalmi és teherbírási „korlátainak". A városok gyarapodá-