Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Szabó László: "Hídjai éltetik az ország fővárosát..." 67-85

kapcsolatos előkészítő munkák és a kivitelezés történetét. A kötet igen gazdag rajzmelléklete a megvalósult szerkezet részleteit ábrázolja. Ezek a részletek az átfűzött láncok nélkül, „üresen" szemléltetik - metszetben is - a kapuzat szerkezetét. A valóban végrehajtható technológiai folyamat az egyes részletek fokozatos, lépcsőzetes építését követelte. Az építési részletrajzok között ott találjuk a szerelőállványzat rajzát ugyanúgy, mint a láncemelés első részletét mutatót. Az „egyedi" ábrázolásokról általánosságban annyit mondhatunk, hogy valószínűleg nem a megépült hidat ábrázolják, hanem több-kevesebb forrás alapján megszerkesztett városképbe rajzolták bele a hidat, valamelyik tervvariáns, esetleg egy korábbi, szintén megbízhatatlan metszet alapján. Ez a „forráskritikai" megjegyzés még az egyébként legtöbbre tartható Hawkins-féle színezett metszetre is áll. Egyébként e rajz az egyik legtöbbet „idézett", vagyis „újrafelhasznált" képi forrás. Tömegarányaiban, hangulatában, gazdagságában felülmúlhatatlan. Sajnos a metsző a kompozíció kedvéért néhány - számára - jelentéktelen „apróság" felett átsiklott. így például a láncok száma, a láncok és a függesztővasak kapcsolata, a díszítő rozetták száma nem pontos, illetve csak jelzésszerűen ábrázolt. A címeipajzs, a babérgally és a korona viszont tisztán, élesen rajzolt. A láncok áttörésének helye Clark egyik változatával egyező, így „hitelesnek" tekinthető, bár nem „valóságosnak". Rohbock acélmetszetén a ténylegesnél jelentősen karcsúbb pilonokat rajzol. A láncok áttörése a megvalósulttal azonos. Számuk helytelen. Az 1852-ben, a Boldizsár-féle útikönyvben közölt metszet már „csak" hangulatában „használható". A híd maga elnagyolt, csak jelképesen van jelen. A mellékesen ábrázolt zsáneralakok többet érnek, mint a központi téma... 1862-ben jelent meg az a metszet, melyet a Közlekedési Múzeum Képtára 9993-1 alatt őriz. A híd ábrázolása ismét Hawkins modorát követi, a szokott tévedésekkel. Különbség: a lánc-áttörés jó helyre került. „Többlet": a budai kapuzaton, a nyílás fölött, a címer helyett szöveg tűnik fel: ez szin72 /. kép. Az eredeti Lánchíd, a Clark-féle vasszerkezettel, 1910 k. (fotó)