Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Szabó László: "Hídjai éltetik az ország fővárosát..." 67-85

RÓMAI KOR A Kárpát-medencében megtelepedő rómaiak Pannoniát, majd Daciát szállták meg. E két provincia között a Barbaricum része maradt a Duna-Tisza köze. A kereskedelmi utak a Kr. u. első századból származó pénzleletek szerint Bátánál és Pentelénél, valamint Aquincumnál lépték át a Dunát. A Kárpát-medencei Duna-szakasz a pannóniai limes egyik legfontosabb hadászati pontja az átkelőhelyekben gazdag Aquincum és környéke. A múlt század végén, a budapesti Duna-szakasz szabályozásakor semmisült meg az Aquincumot a Rákos-patak torkolatával összekötő híd néhány pillérének cölöpmaradványa. A katonai védelem fontos eleme volt a folyók hajózható szakaszain, így a Dunán is fenntartott hadihajó-szolgálat. A római katonai megszállás, a közigazgatás Kr. u. 487-ben megszűnt ugyan, de a polgári élet nem. Az erdélyi só, a nemesfémek, a vas szállítása, a Bizánccal fenntartott kereskedelem nem szakadt meg. A NÉPVÁNDORLÁS KORA A népvándorlás hullámai 378 végén már elérték Pannónia keleti részét. A régészeti leletek szerint a betelepült csoportok elsősorban a jelentősebb átkelőhelyek és a belső útcsomópontok környezetét szállták meg. A megszállt utak annak a kelet-nyugati transzkontinentális útnak a részei, mely a Bánáton és Olténián át tartott a Pontus vidékére. HONFOGLALÁS, ÁRPÁDOK KORA, TATÁRJÁRÁS A honfoglalás után Szent István és utódai a kialakított egyházszervezet számára különböző jövedelmező adományokat tettek. így a pesti rév és vásár jövedelméből a tihanyi Szent Mária és Szent Ányos apátság részesült (1055 körül és 1093); a pesti rév és Kerepes vámjából a budai Egyház (1148); a pesti vámból a Szent Endre szigetén működő monostor (1196-1204). Pest város kora középkori helyrajza a hiányos korabeli adatok miatt csak későbbi felmérések alapján rekonstruálható. Utcahálózata Újbécs váci kapu környéki falához vezetett, a későbbi ábrázolásokon is rendszeresen feltűnő „pesti rév"-hez. IV. Béla tatárjárás utáni országépítő munkájában nagyobb mértékben támaszkodott a városokra, mint elődei. 1244-ben megújította a pesti telepesek 1231-ben kiadott kiváltságlevelét. Ebből témánkhoz kapcsolódva az árumegállító jogot adományozó (megerősítő) 17. pont emelendő ki. A XIII. század második felében kialakult a budai Várhegy településstruktúrája is. A déli, kreinfeldi (sic!) kapu a Tabánra, az Ördögárok völgyére nyílt, a pesti révhez vezetett. TÖRÖK KOR, HÓDOLTSÁG „Buda városa híres az olasz, német, lengyel és korszakunkban török kereskedőkről is, akik ide, mint egész Magyarország emporiumára jönnek össze." Pest „Borairól... és ezenkívül minden más áruiról is híres. Nagy a kereskedők ideözönlése. Lengyelek, sziléziaiak és több más nemzetbeliek vásárolnak itt bort." (Oláh Miklós, 1536) Részben írott források, részben fennmaradt ábrázolások tanúsága szerint a hódoltság idején, mintegy 140 éven át szolgált a hajóhíd, azaz évről évre újra telepítették. A fennmaradt ábrázolások közül néhány Enea Vico (1547) metszete Pest ostromát ábrázolja. A keletről felvett képen tisztán 68