Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Szabó László: "Hídjai éltetik az ország fővárosát..." 67-85
SZABÓ LÁSZLÓ „HÍDJAI ÉLTETIK AZ ORSZÁG FŐVÁROSÁT... " BEVEZETŐ Az átkelőhely léte, elhelyezkedése, üzemeltetése nem választható el egy adott földrajzi egység, régió természeti képétől. Alapja minden kultúra, minden kor gazdaságának, stratégiájának, mindennapi életének. A hídépítés, mint az átkelőhely-használat késői formája még inkább függvénye a rendelkezésre álló nyersanyagbázisnak és az adott korra összegyúlt kollektív tudásnak, egyúttal pedig még hatékonyabb gerjesztője környezete életének. A jol működő közlekedési, szállítási rendszer egyik legsérülékenyebb eleme, ezért mind között talán a leggyakrabban célpontja is minden támadás-nak. A magyarországi vas- és acélgyártás, a szerkezettervezés a XIX. század végére utolérte a világ akkori színvonalát műszaki és esztétikai szempontból egyaránt. így a századvég éveiben teljesítménye minden szempontból összemérhető a külföldével. A cementgyártás, a beton- és a vasbetonszerkezetek tervezése és építése is ekkor jelent meg és rövid elméleti verseny után vált iparszerűvé. A hazai fejlesztés igen szorosan követte a külföldit. Igen hamar önállóvá vált. Az elmúlt évtizedek viharai látványos pusztítást végeztek. A szerkezetek jelentős része elpusztult, a dokumentumok sokasága megsemmisült, illetve csak a szórvány maradt fenn. A különböző tervtárakban fekvő anyag feltárása és közzététele néhány éve rendszeresen folyik. Fontosnak tartom a különböző műfajú: írásos, képi, rajzi és tárgyi dokumentumok egységes fölfogását, így kaphatunk csak teljesebb képet az egyes korok oktatói, tervezői, kivitelezői, kutatói szemléletéről, gyakorlatáról. A dokumentumok feltárása, közkinccsé tétele a „tudománytörténeti" hasznosítás mellett üzemeltetési szempontok miatt is fontos. ÁTKELŐHELYEK „Magyarország földrajzi helyzeténél fogva,... arra van hivatva, hogy ezen kereskedés nagy részét területén vezesse keresztül;.. .csak saját hibánkból történnék, ha ... a magyar-osztrák és észak-német birodalomnak, sőt ... a kelettel folytatott kereskedése hazánk határait elkerülné." (A m. kir. K.K.M. jel. az orsz. közi. eszk. hálózata tárgyában; Pest, 1873) A Duna melléke az ókor óta jelentős szerepet játszott a környezetében megtelepedő kultúrák életében. A halász-vadász gazdaság, a földművelés számára egyaránt kedvezők voltak a feltételek, így a kereskedelem is virágzott. Ugyanakkor a Duna a maga sokáig szabályozatlan medrével, a katonai védővonal számára is ideálisan megfelelt. Az évezredek óta ismert átkelőhelyek a mindenkori szállítási vonalak csomópontjai voltak. Az egyes korokból fennmaradt dokumentumok vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adott kor történeti folyamatainak elemzését sem. Sok esetben - az ókori, középkori anyagban elsősorban - műszaki dokumentum nem áll rendelkezésünkre, így csak a leírásokból, esetleg laikus rajzokból következtethetünk. A műszaki-történeti vizsgálat másik nehézsége a rajzok (metszetek, festmények) forrásértékének kérdése: eredetiségük, pontosságuk, műszakiinformáció-tartalmuk értékelése. 67
