Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Horváth J. András: Új emberek az Újvárosházán – az egyesített főváros első közgyűlésének társadalmi összetétele 23-52

elismerését, avagy a divatos és megfellebbezhetetlen liberalizmus szellemi áramlatával szemben az egyházi álláspontot - a pápai csalatkozhatatlansági dogma kihirdetése körüli heves közgyűlési vitában is - védelmező konzervatív értékrend választói méltánylását.

53 Izgalmas kérdés az is, hogy az újonnan megválasztott városatyáknak társadalmi összetétel, kulturális jelleg szempontjából melyek voltak a meghatározó vonásaik, mi módon különböztek a korábbi idők városházi szereplőitől. E különbségek igen pregnánsan utalhatnak az összetétel módosulásának jellegére. Az új képviselők legjellegzetesebb körét - egyben relatív többségét is - a mintegy félszáz, főképpen nagykereskedő alkotta. S ezek soraiban félreismerhetetlenül megtalálható azoknak a joggal a korszak gazdasági főszereplőinek tekintett, szinte kizárólagosan zsidó származású termény-kereskedőknek a kb. kéttucatnyi csoportja, melynek tagjai számára az 1867-es emancipációs törvény tette lehetővé az 1869es és 1872-es országgyűlési képviselő-választások után immár a helyi politizálásban való részvételt is. Társadalompolitikai jelentőségéhez mérten meglepően észrevétlenül zajlott le a vagyonos zsidóság eme tagjainak - a korabeli sajtó szerint is végeredményben szolid -jelentkezése és elhelyezkedése a közgyűlés tagjai között. Amint a Pesti Napló írta: „...az izraelita vallású gazdagabb pénztőzsérek közül csak egy kettőnek neve olvasható a virilis kijelölteknek jegyzékében..." ,

54 Ebben szerepe lehetett a községpolitikai ügyek iránti relatív közönynek, ám főként annak a felismerésnek, hogy a zsidóságnak az 1850-es, 60-as években - különösen Pesten szembeötlő - rohamos gazdasági szerepvállalása és társadalmi felemelkedése szükségszerűen kellett, hogy eredményezze községpolitikában való színre lépését is. Az új színfoltként megjelenő, voltaképpen nem nagy létszámú, ám annál nagyobb vagyonú zsidó kereskedők a közgyűlésben egyszersmind jelentős társadalmi súlyt is képviseltek. Megtaláljuk őket mind a különféle vallási, gazdasági, kulturális és szociális szervezetek vezető testületeiben; mind pedig a kereskedelempolitika mérvadó szervezeteiben. Az ezen réteg emblematikus figurájának tekinthető s „agyonhivatkozott" Wahrmann Mór mellett azonban említhetjük Schweiger Márton termény-nagykereskedőt, az Izraeliták Országos Irodájának elnökét, aki nyolc különféle részvénytársaság igazgatótanácsában is helyet foglalt, s a hitközség gazdasági választmányának is tagja volt, és a demokrata irányultságú Egyenlőségi Kör tagsága mellett a Pester Lloyd kiadásában is meghatározó szerepet játszott. Vagy utaljunk Brüll Miksára, az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. elnökére, a Hengermalom alelnökére, aki még négy másik cégnek is vezetőségi tagja volt - a Kereskedelmi Kamara, a Kereskedelmi Akadémia választmánya s egyéb társadalmi egyleti tagságai mellett. A zsidó nagykereskedők mellett természetesen mások is voltak, akik újként kerültek be az új közgyűlésbe, ám társadalmi szempontból korántsem alkottak olyan újszerű és a tevékenységi kör, valamint a kulturális arculat szempontjából annyira egységes jellegű csoportot, mint emezek. A régi városi képviselőknek illett tevékenyen részt venniük a város által működtetett, fenntartott vagy támogatott jótékonysági-szociális intézmények irányításában, működésének ellenőrzésében. Nem volt ez másként az új közgyűlési tagok esetében sem. így pl. - a lakcímtár adatai szerint - Posner Károly, a Lipótváros által jelölt virilista papírkereskedő, két ipari vállalat és egy bank igazgatósági tagja, az iparkamara tagja, az Iparegylet igazgatója elnöke volt a Concordia Pesti Jótékonysági Egyletnek és igazgatósági tagja a Kereskedők Betegbiztosítási és Nyugdíj Egyletének, valamint a városi Szegénygyermekkórháznak.

55 AKIK MÁR NEM JUTOTTAK BE AZ ÚJVÁROSHÁZÁRA Kik szorultak azonban ki az új fővárost megteremteni hivatott képviseleti szervből? Hogyan és mely személyekkel jellemezhető ezek köre? E negatív szempontú megközelítés - vagyis hogy a közgyűlés összetételét az onnan hiányzó elemeken keresztül igyekszünk megvilágítani - szintén 34