Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Horváth J. András: Új emberek az Újvárosházán – az egyesített főváros első közgyűlésének társadalmi összetétele 23-52
NAGYRÉSZVÉNYESEK, BANKTŐKÉSEK Vizsgáljuk meg először a jelentősebb részvényesek, mindenekelőtt a banktőkében komolyabb érdekeltséggel bírók körét egy-egy jellegzetesnek tekinthető képviselőjük bemutatásával. A póttagokkal együttesen 467 tagú közgyűlés tagjainak többsége, összesen 354 fő volt vala milyen részvénytársaság vezetőségi tagja. Főként a bankok és biztosítótársaságok jelentős részvételi aránya tűnik fel. Adataink szerint ugyanis 181 fő rendelkezett valamilyen bank vagy biztosítótársaság igazgatóságában vezető pozícióval, míg az ipari és kereskedelmi cégek 116, a közlekedésiek pedig 57 főt tudhattak a közgyűlésben. S ha meggondoljuk, hogy e főrészvényes városatyák egyszerre rendszerint több cég vezetőségében is helyet foglaltak, a korabeli fővárosi tőkekoncentráció jellegzetes képe bontakozik ki előttünk. Az új főváros legtöbb városatyáját tagjai között tudó pénzintézet egy-két kivétellel nem annyira a kiterjedt üzletkörrel rendelkező és újabban alapított, nagy tőkeerejű bankok közül, hanem inkább a korábbi években alapított és szerényebb tőkével rendelkezők közül került ki. így a még a kiegyezés előtt szerény tőkével alapított s azt növelni nem képes Első Magyar Iparbankhoz tartozott a bankokban érdekelt városatyák relatív többsége, s a második legfavorizáltabb bank is valamivel ugyan prosperálóbb kiadásban, de - a hasonló kategóriájú Budai Kereskedelmi és Iparbank volt. A nagyobb pénzintézetek közül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Pest-Budai Egyesült Takarékpénztár említendő. A városházi körök banktőke szempontjából összességében némileg periferikus jellegét erősíti a kisebb külvárosi takarékpéntárak - Pest-Terézvárosi Takarékpénztár, Külvárosi Takarékpénztár, Óbudai Népbank, Óbudai Takarékpénztár, Kézművesbank - viszonylag jelentős száma is. 43 35 személy volt három vagy ennél több bank vezetőségében is jelen, akik közül 22 főként termény-nagykereskedő, számos ipari tőkés vállalkozás vezetőségében is megtalálható volt. Ez utóbbiak közül való volt például Strasser Alajos termény-nagykereskedő, a tőzsde alelnöke, aki nemcsak az egyik legnagyobb banknak, az 1869-ben alapított Francia-Magyar Banknak volt ugyancsak az alelnöke, a Pesti Biztosítóintézetnek és az Assecuranz Biztosítónak az igazgatósági tagja, de ott volt az olyan országos jelentőségű szervezetek vezető testületeiben is, mint a Lloyd vagy az Entrepot Kereskedelmi Társulat, több, a terménykereskedelemmel szorosabb összefüggésbe nem is hozható, iparágat képviselő cégek igazgatótanácsi tagsága mellett. 44 Strasser, aki 1873-ban virilistaként került új tagként Budapest parlamentjébe, bizottsági tagságát 1888-ig folyamatosan megtartva egyik oszlopos tagja volt a közgyűlésnek, s a Kereskedelmi Kamara tagjaként is jellegzetes figurája volt az újonnan feltörekvő gazdasági tényezőknek. S bár az új erők mellett jelentősen visszaszorultak, teljes mértékben azonban nem tűntek le a színről a már a liberális korszakot megelőzően is jelentős szerepet játszott „tőzsérek" sem - ahogy ekkoriban néha emlegették őket. Ezek közül valónak tekinthetjük a soproni születésű, később bárói rangra emelt Kochmeister Frigyest, a tőzsde és huszonkét éven át a Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki a pesti gyarmatáru-kereskedelem megszervezésével még a „Vormärz" előtti időkben kezdte nagykereskedői tevékenységét, ám a városegyesítés körüli években már őt is három bank, illetve biztosító - a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Biztosító és az Unió Viszontbiztosítási Bank - vezetőségében találjuk, egyéb ipari, közlekedési és kereskedelmi cégbeli tagságai, valamint evangélikus egyházbeli gondnoki tisztsége mellett. 45 Az 1873 előttre visszanyúló gyökerekkel, várospolitikai múlttal rendelkező, ám a modern időkhöz is sikeresen alkalmazkodott, főként bankokban érdekelt, virilista városatyák körében említhetjük az egyesített főváros számos fórumán később is szerepet játszott Vecsey Sándort. Ő, több más bank és biztosítóintézet mellett, például az Angol-Magyar Bank, a Takaréképénztár Egylet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatótanácsában is megtalálható volt olyan jelentős ipari vállalkozások mellett, mint pl. az Első Magyar Részvényserfőzde, az Első Magyar Bőrgyár Társaság, 31
