Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Horváth J. András: Új emberek az Újvárosházán – az egyesített főváros első közgyűlésének társadalmi összetétele 23-52

Másik jellemző különbség a hivatalnokok és értelmiségiek, de különösen az előbbiek arányának - főként a Duna-jobbparti hatások érvényesülésekénti - megnövekedése; míg 1867-ben 16,2%-ot ért el a budai képviselő-testületben a hivatalnokok aránya, 1873-ra a budai oldal képviselőinek már csaknem egyharmadát alkották. VIRILISTÁK A magukat választóként bejegyeztetett legnagyobb egyenesadózók közül végül is titkos szavazás­sal megválasztott összesen 236 virilista törvényhatósági bizottsági tag és póttag személye nemigen okozhatott különösebb meglepetést városházi körökben, hiszen szinte kivétel nélkül ugyanazok ju­tottak mandátumhoz, akiket korábban az erre hivatott bizottság javasolt. Noha a józsefvárosiak részéről fölmerült az az igény, hogy a virilistákat kerületen belüli számarányuk szerint válasszák meg, ezt azonban elvetették, s jelölésükre az egyes városrészekben összeírt virilisták száma alapján került sor. A névsor összeállításában nagy szerepe volt a bizottság elnökének, Szentkirályi Mórnak, akit kormánypárti részről Molnár Endre józsefvárosi kereskedő, az egyesítés egyik agilis szorgal­mazója, ellenzéki részről pedig Khünel Ignác terézvárosi esküdt támogatott. 36 Virilisták és nem virilisták foglalkozási és társadalmi szerkezetét összehasonlítva kétségkívül ta­pasztalhatók bizonyos különbségek, eltérések a két csoport között. E különbségek mindazonáltal nem voltak olyan jelentősek, hogy a kortársak igazolva láthatták volna többek között ama balsejtelmeiket, mely szerint a virilizmus intézménye majdan „a fővárosnak magasabb értelmi fokát teljesen ignorál­ja" , ill. amely szerint majd „a kiváltságolt nagy vagyonú osztály igen könnyen talál érintkezési ponto­kat és gyorsan tud közös előnyökre oly koalíciót alkotni, melynek ellenében nincs konkurrencia'? 1 A VIRILISTÁK ÖSSZESSÉGE (1200) ÉS A VÍRILIS VÁROSATYÁK Mindenekelőtt azt tapasztalhatták, hogy a közgyűlésbe került virilisek - már csak az előzetes önkéntes összeírás körülményénél fogva is - nem is okvetlenül a legnagyobb adózók közül kerül­tek ki. A megválasztottak átlagadószintje ugyanis alatta maradt az 1200 legnagyobb fővárosi adózó átlagadójának: annak csupán 72%-át alkotva. 38 Másrészt a most bizottsági tagsági helyhez jutottak jó része nem is volt ismeretlen városházi berkekben, hiszen a 236 virilista közül 124-en már ko­rábban is városatyák voltak - többen, mint a nem virilisták közül(!). 39 Adónagyság szerint csoportosítva és hasonlítva össze az összeírt 1200 virilistát a városházi értékképviselőkkel, ez utóbbiak körében a kisebb adófizetők nagyobb arányával találkozunk. Míg ugyanis az ezer forint alatt adózók aránya az 1200-as csoport tagjai esetében csupán 54,5%, addig a képviselő virilistáknál ezek aránya 69,5% volt. 40 A várospolitika fórumára került virilisták a virilisták 1200 főnyi összességénél tehát kisebb jövedelmi potenciállal rendelkeztek. S hogy a virilista közgyűlési tagok egyéb tekintetben is külön­böztek a Vörös Károly által oly behatóan elemzett virilisták összességétől, azt legjobban az bi­zonyítja, hogy míg a pesti oldal összes virilistái esetében a reálszférához sorolható személyek csaknem négyötödös arányban (83,9%) fordultak elő, addig az újként a közgyűlésbe került pesti értékképviselők esetében ez a mutatószám csupán 67,1%-os volt. A reálszférán belüli összehason­lításokból a kereskedelmi tényezőknek az összes virilisták körén belüli meghatározó volta (43,3%), míg a városházi értékképviselők esetében ezek valamivel kisebb jelentősége (31,8%) derül ki. Érdekesek az ipari és kereskedelmi tényezők aránykülönbségei is. Míg ugyanis az összes pesti virilista esetében a kereskedelmiek többen voltak (43,3%) az ipariaknál (28%), a közgyűlés érték­képviselői körében ez az arány - kisebb különbség mellett ugyan, de - már fordított volt (ipariak: 31,36%, kereskedelmiek: 23,73%). 29

Next

/
Thumbnails
Contents