Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

46. VU, 1859. dec. 18., 607.; TÓTH, 1881, 145. 47. A korabeli sajtóban 600 000 ft szerepel, de Tóth Lőrinc, az MTA egykori pénztárnoka csak 400 000 ft-ot említ. TÓTH, 1881, 152. 48. A Budapesti Hírlap, 1860. febr. 26-án elsőként közölte Esterházy bejelentését. 49. Pesti Napló, 1860. febr. 29. 50. A programot február 25-én nyújtották be a cs. k. budai helytartósági osztályhoz, valamint Albrecht főherceghez for­dultak támogatásért. A főkormányzó az engedélyezés mellett 1000 ft-ot adott azonnal Kubinyinak arra a célra, hogy a legérdekesebb tárgyak rajzaival egy kiadványt jelentessenek meg. (Budapesti Hírlap, 1860. márc. 20.) A tanács­kozás résztvevői: br. Eötvös József, gr. Waldstein János, gr. Károlyi Lajos, gr. Mikes János, gr. Andrássy Aladár, br. Podmaniczky Frigyes, br. Wenkheim Béla, Kubinyi Ferenc, Érdi János, Lukács Móric, Heckenast Gusztáv, Tomori Anasztáz, Barabás Miklós, Jókai Mór stb. Közreműködést ígért: Almásy Pál, gr Andrássy Manó, gr. Dessewffy Emil, gr. Erdődy Ferenc, br. Podmaniczky Frigyes, gr. Széchenyi Béla, br. Wenkheim Béla, ifj. gr. Zichy Ferenc, to­vábbá az ország prímása, a kalocsai és egri érsekek, a káptalanok és a „távolabb lakó hazánkfiai": gr. Bethlen Far­kas, az Eltz grófi család Eszékről, gr. Esterházy József Bécsből, gr. Kemény Sámuel, gr. Mikó Imre, br. Prónay Gá­bor, br. Révay F., br. Sina Simon, gr. Teleki Domonkos, és gr. Zichy Edmund. (PÁKH Albert: Altalános mű- és ré­giségtárlat Pesten. 1861. évben. VU, 1860. márc. 4., 112.) A történelmi kiállítás terve az Esterházy család gyűjtemé­nyeinek bemutatásán túl nagyszerű alkalomnak ígérkezett arra, hogy a fővárosban összegyújthessék az ország ne­mességének kincseit, demonstrálva a világ előtt a nemzet múltját. A programot Kubinyi Ágoston állította össze, és munkásságát ismerve feltételezem, számított arra, hogy többen a múzeumnak ajándékozzák majd egyes becses, tör­ténelmi jelentőségű tárgyaikat. Rövidesen gr. Zichy Edmund és gr. Waldstein János „...Kapcsolatba léptek krakkói urakkal, akik már rendeztek ilyet". Lubomirsky György herceg megígérte, hogy „. ..munkás leend a magyar tárgyak felkutatásában". VU, I860, jún. 3., 279.; jún. 10.291. 51. A hitbizomány állapotáról: NYULÁSZINÉ, 1999. A Festetics bizottság jelentése: Bécs, Haus-, Hof- und Staatsar­chiv, Kabinettsarchiv, Kabinettskanzlei-Vortage, 70/1860, 1487/1860, 1662/1860. 52. Palkovics Károly az MTA elnökségének, Bécs, 8. hó, 6. 1865. MTA Kézirattár, 1288/1865. 53. Az 1854-ben megjelent Perger-féle kétkötetes, 1000 oldalas, számos gyönyörű metszettel illusztrált díszműben a Belvedere után az Esterházy Képtár szerepel mint Bécs művészeti kincseinek fő tárháza, és semmi jele annak, hogy ez valaha is megváltozhat. 1858 nyarán Gustav Kratzmann, az újonnan kinevezett igazgató az előző években elha­nyagolt képtár helyiségeinek rendbehozatalára kapott utasítást. (MELLER, 1915, 187., nr. 724.) ORMÓS Utazási emlékek c. művének I. kötetében még célzást sem tesz az áthelyezésre, de a II. kötetben már említi. (ORMÓS, 1860-63). Mikor szóba került a máriahilfi palota eladása, a herceg nem járult hozzá. A Mariahilferstrasse 73. (más számozás szerint 40.) szám alatt álló egykori Kaunitz palotát csak a herceg halála után adták el. (VU, 1867. III. 17, 129.) Ma már nem áll. 54. VIARDOT, 1860; HANKIS, 1928, 276. Az informátorról nincs adat, de ez nem lehetett más, mint Kubinyi múze­umigazgatói minőségében. 55. Az 1819-ben és 182 1 -ben Londonban és Párizsban vásárolt spanyol képeket valóban Pál herceg, de apja biztatására vásárolta. (MELLER, 1915, LXIV-LXV.) Természetesen a közreműködés ígérete a herceg részéről mindössze egy kegyes gesztus, a felvilágosítások Kratzmanntól származtak, akinek segítségét Ormós meg is köszöni művében. OR­MÓS, fs65, 28. 56. ORMÓS. 1865,27.; MELLER, 1915, LXIX. 57. ORMÓS, 1860, jun. 25. A firenzei Uffizi nyolcszögletes tribunatermét 1589-ben alakította ki Buontalenti. Medici herceg rendeletére, aki itt helyezte el gyűjteménye legértékesebb darabjait. A terem falai a mai napig hagyományo­san meggyszínűek. A firenzei példára való konkrét utalás fontos mozzanatnak tűnik, mivel a felülvilágítós kiállítá­si helyiség nem ritkaság, már Magyarországon is létezik pl. a Nemzeti Múzeumban vagy Fejérvári Gábor eperjesi házában. 58. MELLER, 1815, 189, nr. 728. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy a gyűjtemény már volt Pesten, bár ekkor bemutatása szóba sem jött. Mikor Napoleon seregei Bécset veszélyeztették, a festményeket 1809 májusában a ládák­ba csomagolva hajón Pestre szállították, ahonnan csak 1810 februárjában kerültek vissza Bécsbe. A szállítás, a ned­vesség nem tett jót a képeknek, komolyabb javításokra volt szükság. GARAS, 1999 117. 59. Ormós maga is számos adománnyal járult hozzá az Országos Képtár anyagának gyarapításához. De figyelmeztetése pusztába kiáltott szó, jó példa erre a Franz Xaver Messerschmidt szoborgyűjtemény megvásárlásának elszalasztása. 60. Henszlmann Toidy Ferenchez, Párizs, 1860. VI. 26., 8. levél. (HELLEBRANDT, 1915.) A szakirodalomban az a né­zet terjedt el, hogy a Párizsban dolgozó archeológust az Akadémia hívta haza mint építészeti szakembert, és ő, köny­vének kiadását félbeszakítva eleget tett a kérésnek. Ám levelének tanúsága szerint hazatérési szándéka ettől független. 61.S1SA, 1990,65. 62. 1854-ben Henszlmann felesége úgy nyilatkozott a hatóságoknak, hogy férjének nincs semmilyen ingó vagy ingat­lan vagyona Magyarországon. (KOMARIK, 1990, 59.) Az akadémiai tagok állandó jövedelme néhány száz forint­nyi díjazás volt. 250

Next

/
Thumbnails
Contents