Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

63. KEMÉNY, 1992. 120. 64. HENSZLMANN, 1862., TÍMÁR, 1994, 211. 65. Pesti Napló, 1861. máj. 30. A program a tervrajzok kiállításával egyidejűleg jelent meg. 66. A kiállítás ötlete nem veszett el teljesen. Zichy Edmund a gazdag, de fel nem állított magyar magángyűjtemények láttán már évek óta foglalkozott ezek bemutatásának gondolatával, és 1864-ben Bécsben az ő közreműködésével rendezték meg a Főrangú magyar hölgyek tárlata c. kiállítást, amelyhez maga a császárné is adott anyagot, a hagyomány szerint Szent István nejének, Gizella királynénak ékszereit. (VU, 1864., ápr. 14.) 1867-ben Pulszky Ferenc mint a Képzőművészeti Társulat elnöke eleveníti fel az ötletet, és az Akadémián bérelt helyiségekben a koronázás tiszteletére régiségtáiiatot rendezett magyar gyűjtemények anyagából, képzőművészeti tárlattal összekötve. (VU, 1867. febr. 10., 68., 151.) 1876-ban Henszlmann Imre, Bubics Imrével és Szalay Imrével rendezett magángyűjteményi régiségtárlatot a Károlyi-palotában. (IPOLYI, 1876, 481-548.) De az 1860-ban felvetett eredeti ötlet nagysága és átfogó jellege már a millenniumi kiállítást idézi. 67. TÓTH, 1880. 156. így nyilatkozott később Henszlmann is, de a nyilatkozatok idején már folyt a vita az épület stílusáról, így a közléseket fenntartással kell fogadni. A szakirodalom az Akadémia építéstörténetének feltárásakor elsősorban Henszlmann írásaiból indul ki, de mint tudjuk, az utólagos visszaemlékezések pontatlanok. A kétéves vitában minden szereplő a maga érdekeinek megfelelően rögzíti a tényeket. Különösen áll ez az elhivatott Henszlmannra, akit a saját emlékezete is megcsalt néha. Ha az Akadémia palotájának eddigi története c. (HENSZLMANN, 1862. TÍMÁR, 1990) írásában közölt állításait apróra összevetjük a más forrásból származó tényekkel és dátumokkal, több eltérést találunk. A körülötte csoportosuló gárda - Ipolyi Arnold, Tóth Lőrinc, Kubinyi Ferenc - pedig nagy elfogultsággal kezelte a kérdést. 68. Henszlmann Párizsból Kempf Ferenc Xavér építészettel foglalkozó műítészhez levelet írt, amelyben felkérte, terjessze azt az eszmét, hogy az Akadémia francia példára fogadja be a szépművészetek osztályait is. (VU, 1860. márc. 1.; Budapesti Hírlap, 1860. ápr. 17.) Véleménye szerint az új osztály költségeire elégséges lenne 100-150 000 ft., melyhez támogatóul a nemességet lehetne felszólítni. (VU, 1860. ápr. 22., 201.) E kérdés Henszlmannt azóta foglalkoztatta, hogy 1858-ban alaposan megismerte a francia akadémia szervezeti felépítését. (Henszlmann Imre levele Toldy Ferenchez. Párizs, 1858. márc. 6., 4. levél. HELLEBRANDT, 1915, 618.) 69. FERENCZY, 1888; Az általában megbízható tényeket elfogulatlanul közlő Pallas Lexikon szerint „ő szerezte meg herceg Esterházy beleegyezését is arra, hogy nagybecsű képtárát Bécsből Budapestre szállíttassa, s az akadémia palotájában helyezze el." Pallas, 1893, 234. Ugyancsak DIVALD, 1917. 70. SZABÓ, 1992, 15. 71. Pesti Napló. 1860. okt. 26. A tervezésről és vitájáról: HAJNÓCZY, 1990; KEMÉNY, 1990. 107.; KEMÉNY, 1991.; KEMÉNY, 1992. 118.; KEMÉNY, 1996, 7-27. 72. A véleményalkotók köre karakteresen elválik a hivatalos és az ellenzekies sajtóban. A gótikaellenesek a Sürgöny köré csoportosulnak, a pártolók a Pesti Naplóban, a Budapesti Szemlében és a Vasárnapi Újságban jelennek meg. A Pesther Lloyd igyekszik objektív maradni. A vita a magyar mesterek részéről ekkor már tulajdonképpen 1859 óta folyik. Lásd Bergl és Hencz gyakorló pesti építészek írásait (Politikai Újdonságok, 1860, 15. sz.; VU, 1860. dec. 16., 624., 1861. szept. 29., 563.) és Skalnitzky cikke. (SKALNITZKY A.: Az Akadémia épület ügyében. VU, 1859, 51 sz. és 1860. márc. 4. 116.) Kempf Ferenc Xavér már ekkor figyelmeztetett, nehogy a palota tervezésénél akarják megteremteni a nemzeti építészeti iskolát, amint azt az ifjú Szkalnitzky javasolta. (Budapesti Hírlap, 1860. márc. 13. 693.) A magyar művészettörténeti gondolkodás számára rendkívül fontos polémiának szétgyűrűző primer és szekunder irodalma van, de senki sem vizsgálta a képtár bekerülésével való összefüggéseket. 73. KEMÉNY, 1996, 11. 74. VU, 1860. dec. 9., 613.; A középkori építészet. I. rész. Henszlmann felolvasása megjelent a Csengery által szerkesztett Budapesti Szemléten, 1860. XI. k. 309-333.; II. rész.: 1861, XII. k. 118-149. Minő stylben építsük az Akadémia épületét? 371-378. Akcióját Ipolyi folytatta a Pesti Naplóban, 1861. febr. 28, márc. 2., 6., 9., 10. 75. HENSZLMANN Imre: A magyar akadémia épülete. Felolvasás az Akadémia közgyűlésén, 1861. jan. 27-én. Megjelent: Pesti Napló, 1861. jan. 31., febr. 1., 2. 76. Sürgöny, 1861. febr. 24. Ybl betegségre hivatkozva egy teljesen kidolgozott terv birtokában - amiből csak a költségvetés hiányzott - visszalépett. Nyílt titok, hogy nem akart Henszlmann-nal szemben versenyezni. Skalnitzky ekkor csak egy fotódokumentációt mutatott be. A bírálók kiemelik a Henszlmann által benyújtott tervek rendkívül gondos kivitelezését. Az épület homlokzati rajza előtti sztaffázsfigurákat az ismert pesti festő, Sterio Károly (1821-1862) rajzolta. Sisa József utal rá, hogy a lille-i pályázatában is dicsérték nagyszerű rajzait. SIS A, 1990. 77. Sürgöny, 1861. febr. 10. 78. Uo. márc. 1. 79. Uo. márc. 6. 80. Uo.; VU, 1861. márc. 10., 119. A terveket Dessewffy márc. 3-án írott levele kísérte, amelyben jelenti, hogy „...az Igazgató Tanács Építészeti Bizottmánya az épület belső berendezése tekintetében határozott, s hazafias bizodalommal a hercegi képtár számára is réservait alkalmas és biztos helyiségeket." MELLER, 1815, 187, nr. 725. 251