Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

A kép eredeti aláírása: Murillo: Mária a gyermek Jézussal ki három térítőnek kenyeret nyújt. Az Eszter-házy Képtár eredetijének közvetlen fényképi másolata. Fényképezte: Simonyi A. KELETI, 1871.213 Mid. Az eszmének, hogy a Képtárat az akadémia épületében helyezzék el, Tóth Lőrinc szerint Henszlmann volt a „megpendítője"/'

7 más vélemények szerint viszont Dessewffy. Mindkét állítás mellett hozhatók fel érvek, de egykorú, írásos bizonyítékot eddig senki sem lelt. Henszlmann mellett szól, hogy ő korábban, az építkezéstől függetlenül javasolta, hogy az Akadémia három szakosztályát francia példára bővítsék ki egy szépművészeti szekcióval,'* a képtái- ide kerülése tehát összevágott elképzeléseivel. Emil gróf viszont közvetlen kapcsolatban volt a családdal, és akár egy társasági összejövetel során is szóba jöhetett a javaslat, és amint írják, az ő „meggyőző rábeszélése" hatott a hercegre.

69 A gyűjtemény középületben való elhelyezése minőségi változási jelentett, az áthelyezés magánügyből országos üggyé vált, és minden érintett számára remek megoldás volt. A herceg, 1853 óta az Akadémia választott igazgatósági tagja méltó, rangban hozzá illő környezetben örökíthette meg nevét. A képtár kiszélesítette az Akadémia addig elsődlegesen nyelvi orientációjú működését, és ekkortól „...nemcsak hivatal és könyvtár, hanem múzeum is egyben."

70 Továbbá Dessewffy arra is számított, hogy a székház jövedelmeit egy támogató által fenntartott kivételes látnivaló (elvben) szaporítani fogja. A főváros és az ország pedig a művészeti élet meghatározó alap-intézményével gazdagodott. A program elkészülte után a tervezésre - mint ismeretes - zártkörű pályázat keretében az Építési Bizottság (gróf Károlyi György, Dessewffy és báró Eötvös József) a bécsi Heinrich Ferstelt (1812-1883), Ybl Miklóst (1813- 1891) és Henszlmann Imrét hívta meg. Szakirányú végzettség hiányában Heszlmannak kikötötték, hogy gyakorló építészeket vegyen maga mellé.

71 A határidő feszített volt - a következő év február 15. -, mivel az építkezést már márciusban el akarták kezdeni. Az első számú jelöli mindenképpen Henszlmann volt, ám közbejött a képtár ügye. A régész a gótika elkötelezettje volt, és ez nem vágott össze a gyűjtemény jellegével. Nem tartom feladatomnak itt kitérni a tervezett székház stílusa körül zajló híres vitára, csak arra utalnék, amihez a képtárnak köze volt.

72 Henszlmann már az előzetes tárgyalások során tisztába jött azzal, hogy egy neogót terv problémákat fog okozni (amit vázlatrajzai láttán közöltek is vele). Ezért igyekezett úgy előkészíteni a helyzetet, hogy elfogadják az életművét meghatározó stílust. Kemény Mária figyelt fel Henszlmann tervén a tetőforma reneszánsz-barokk jellegére, a gótikus kompozíción belül, amit a mester a kép232