Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207

ként vált közismertté, a „Lantos" pedig Tinódi Lantos Sebestyén alakját kívánta ideálként a késő utódok elé állítani. A Vigadó díszítésében - amely formailag a historizmus korai, romantikus szakaszához kapcsolódik - már tetten érhetők a korszak polgárságának elvárásai. Megfogalmazódik az eszményített, klasszikus figurák iránti igény, ugyanakkor fontosnak tekintik, hogy teret nyújtsanak a „magyar szellemű alkotások számára". A különböző - néha egymásnak ellentmondó - elképzelések sajátos téralakítási eredményeztek. A falképek esetében „a festői formaképzés érdekessége, hogy az ázsiainak tekintett mesealakok [Árgirus királyfi és Tündér Ilona] a görög mitológia isteneinek szerepében és germán mondai hősök formájában testesülnek meg. A képciklus elemei jól példázzák ... a ... presztízzsel bíró antikvitás szellemét, a bécsi közvetítéssel idekerült német formaideált és a nemzeties töltésű tartalmat."

31 A szobrok a klasszikus ideálok életkép jellegű megjelenési formái - az épület rendeltetésével összhangban -, s éppen emiatt a játékosság elemét sem nélkülözik. A „magyar szellemet" pedig a táncok egy része, s néhány történeti személyiség számukra hitelesen képviselték. A téma zárásaként egy érdekes és jellemző momentum: a táncoló alakokat megjelenítő szobrokat - melyek anyagául hosszas vita után a carrarai márványt választották - végül gipszből öntötték ki. A takarékossági szempont érvényesítése részben az ekkortájt még alacsony költségvetés korlátaival magyarázható, de egy szemléletet is jelez, melynek alapvonása, hogy pazarlásnak tekinti a nagyvonalú, látványos építészeti és művészeti beruházásokat. Ebből is adódott, hogy a nagyszabású középületek ekkortájt főként állami kezdeményezésből születtek. Csak a század utolsó éveiben tapasztalhatók a megérlelődött változás jelei. V. A REPREZENTATÍV PORTRÉK FESTMÉNYEK A fővárosi hatóság megalakulásától foglalkozott azzal, hogy a közéletben ismertté vált személyiségek portréit elkészíttesse. Erre külföldi példák is sarkallták őket, de e gesztusban is fellelhető a hagyományteremtési szándék. A korszak legnépszerűbb személyisége Deák Ferenc volt, aki puritán életvitelével - minden rang, kitüntetés visszautasításával - ekkoriban mintaadónak is számított. A törvényhatóság közgyűlése 1874 februárjában egy bizottmányt hoz létre (Ráth Károly főpolgármester elnökletével), hogy gondoskodjék „Deák Ferenc, nagy hazánkfiának életnagyságú, olajfestésű arcképe" elkészítéséről, s a politikus „egy hazai művész ecsete számára ülni késznek nyilatkozott".

12 A bizottmányi ülésen az elnök javaslatára Than Mórt kérik fel a festmény elkészítésére, aki rövidesen megbízást is kap. Érdemes felidézni ebből néhány pontot, amelyek jól tükrözik az intézményes mecenatúra jellegét, s egyben kulcsot adnak az elkészült alkotások megítéléséhez. „Az arczkép természet után vászonra olajba festessék, hogy ... eredeti példány legyen; az alak életnagyságban a statusférfit ábrázolja; az arcz élethűségű hasonlósággal bírjon; ... a kész arczkép egyaránt méltó legyen a nagy férfiúhoz, valamint azon tisztelethez, mellyel a főváros közönsége az 0 személye iránt viseltetik, s a mely indoknál fogva arczképét az utókor számára megörökíti."

33 A kép bírálata is e különbizottmány hatáskörébe tartozott, bár művésztagja nem volt, kizárólag fővárosi politikusok alkották. Az elkészült kép elnyerte a testületi tagok tetszését'

4

, s hamarosan elfoglalta helyét az újonnan épült Városháza közgyűlési termében. A következő (szintén e terembe szánt) festmény Csengery Antalról - Deák közvetlen hívéről, a kor neves történetírójáról - készült. A bizottmány felkérésére a képet Vastagh György, a korszak közkedvelt portréfeslője készítette el - sajnos dokumentumai hiányosan maradtak fenn." Az olajkép keretét Steindl Imre tervezte, s a Deák-festmény is ennek megfelelő, módosított keretet nyert. 164