Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban 61-76

táblázat). Kőbánya részére halaszthatatlannak találta felsőbb iskola létesítését. Bírálta Buda és Óbuda összes iskoláját: igen kevés az elemi és a polgári egyaránt és mind célszerűtlen kialakítású. A budai oldal iskolaépítkezései azonban csak az egyesítés után indultak meg. Az 1874. év végi számítások szerint még mindig mintegy 5 népiskola (azaz 60 tanterem) hiányzott a teljes iskolai ellátáshoz. 1874 és 1876 között négy építkezés indult meg (új épület emelése és bővítés), bár a tervezett építések közül ekkor már elmaradt (krisztinavárosi), illetve kisebb költséggel épült fel egy-egy iskola. Az 1876 és 1877 között megvalósuló néhány iskolaépítkezés közül már csak egy volt valóban jelentős (Lovag u.). A tízéves építési időszak eredményeként 1877 szeptemberére 42 községi elemi iskola működött a fővárosban.

13 A népoktatási törvény értelmében a községeknek önerőből kellett az iskolák építését végrehajtani s e célra építési alapot létrehozni. Amennyiben nem tudtak elegendő összeget előteremteni, akkor állami támogatást kérhettek. Egy-egy iskola építési költsége - telek nélkül a berendezéssel - kb. 100 000-150 000 Ft között mozgott és a város építési kiadásainak jelentős részét képezte. Pest 1870. évi költségtervezetében az építési alap (1 228 983 Ft, illetve 1 368 983 Ft) majdnem egynegyedét (270 000, illetve 330 000 Ft) tették ki az iskolaépítések. A háromnegyed részt a kor olyan nagy munkálataira irányozták elő, mint a Duna-rakpart kiépítése, Új Városháza, Parasztvásártér (mai Köztársaság tér) feltöltése és a kisajátítási alap. A kölcsönökből történő építkezések tétel alatt iskolaépítés nem szerepelt (a 2 600 000 Ft-ból a vízvezeték, közvágóhíd és az Erzsébet téri kioszk részesült a tervezet szerint). Pest 1871. évi költségtervezetében (10 094 856 Ft) 471 500 Ft-ot szántak iskolaépítésre, amelyhez 450 000 Ft-ot kölcsönből szándékoztak biztosítani. Buda ugyanekkor 36 000 Ft-ot tervezett, amiből 23 600 Ft-ra nem volt fedezete. 1871-ben Pest városa elhatározta, hogy kérvényezi a minisztériumtól a mindenkori iskolaépítési költség egyharmadának a térítését. Az 1872. évi költség-előirányzatban a város 520 000 Ft-ot tervezett népiskolai épületek létesítésére az összesen 5 millió Ft nagyságú kölcsönpénzek terhére. A számvevőség azonban kérte a tanácsot, hogy ebből csak 250 000 Ft-ot használjon fel 1872-ben. Az 1873. évi iskolaépítésre előirányzott költség 827 000 Ft volt (kölcsön terhére), amelyből a számvevőség első menetben 300 000 Ft felvételét, majd további kérvényre 1873 augusztusában újabb 300 000 Ft felvételét engedélyezte.

14 Az állam 1872-73-ban e célból Pestet évi 60 000 Ft-tal, Budát pedig évi 40 000 Ft-tal támogatta, majd 1874-75-ben összesen 110 000 Ft-ot adott e célra a már egyesített fővárosnak. A 3. sz. táblázat mutatja az 1868. és 1874. december 12. között Pest város (1874-től Budapest) évenkénti építési költségeit.

15 AZ ISKOLÁK ELHELYEZÉSE A legrégibb iskolák Budán és Pesten is a városok egykori központjában működtek, a templom, a városháza és a plébánia szomszédságában (a budavári Mátyás-templom és a belvárosi plébániatemplom közelében). Ezt az elhelyezési módot követték a későbbiekben a városmag körül kialakult külvárosok is. A városrészek középpontjában felépült templomok mellé települt a plébánia és az iskola (sőt lehetőség szerint később a kerületi elöljáróságok is egészen 1945-ig), ezt máig jól mutatja a városszerkezet. 1868-ban Gönczy Pál részletes javaslatot készített az iskolarendszer, -telepítés és -építés direktíváiról.

16 Osztályonként 30-40, maximum 50 fős gyermekszámot tartott megfelelőnek, iskolánként - egészségügyi szempontból - maximum 700 tanulót, a fiúk és a lányok elkülönítésével. Ennek alapján a meglévő iskolák, a várható gyermekszaporulat, a városrészenkénti lehetőleg egyenletes iskolaelhelyezés (iskolai kerületek és községek kialakítása) figyelembevételével pontos kalkulációt végzett a Pesten - városrészenként - állítandó iskolákról. A igényelt telkekkel kapcsolatos elvárásait a következőkben fogalmazta meg: elegendő tér jusson a kertnek, a telek száraz és 63