Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
TANULMÁNYOK - Sipos András: Járvány, városi környezet és a közegészségügy megszervezése 51-60
ben a Budapesti Királyi Orvosegylet tett javaslatot a kolera természetére vonatkozó kutatások megindítására. Az orvosi szakma akkori „csúcsszerve", az Országos Közegészségügyi Tanács a belügyminiszter számára adott szakvéleményében azzal támasztotta alá egy „kolerafigyelő intézet" feltétlen szükségességét, hogy ha az ország a védekezés terén elmarad a nemzetközi normáktól, az súlyos politikai következményekkel is járhat. A kormány 1873 augusztusában elvileg hozzájárult egy „központi észlelde" felállításához, de a „költséges rendszeresítések" lehető mellőzésével. Az Országos Közegészségügyi Tanács a leginkább költségkímélő módként az amúgy is létesíteni sürgetett közegészségügyi tanszékkel történő összekapcsolást jelölte meg, és ily módon törekvése sikerrel járt. Az egyesülő fővárosban a kolera halálos áldozatainak száma 1872-1873-ban összességében 3400 fő körül volt. 24 Alapvetően ez okozta a városegyesítés éveinek kiugróan magas halandóságát. Pesten 1872-ben 47,2 ezrelék, 1873-ban 48,7 ezrelék volt a halálozási arányszám. 25 (A kolerajárvánnyal szinte egyidejűleg nyugodott el a már 1871 októbere óta tartó himlőjárvány is, amelynek összesen 1372 halálos áldozata volt. 26 ) A város életében ez tekinthető az utolsó hagyományos jellegű népesedési katasztrófának: az egyesített főváros halálozási arányszáma 1874-ben 43 ezrelék, ezt követően pedig immár tartósan 40 ezrelék alatt maradt. Noha a természetes szaporodás egyenlege az 1870-es évtizedet tekintve még negatív volt, 1874 után az I. világháborúig nem mutatkozott többé a születésekhez képest jelentékeny halálozási többlet 27 A kolera pusztításának mértékét erősen befolyásolta az egyes lakóközösségek, illetve társadalmi rétegek eltérő veszélyeztetettsége. A koleraesetek megoszlása városrészenként Pesten 1872-73-ban : Esetek száma A népesség Háznál Kórházb %-ában 29 kezeltek kezeltek Belváros 208 0,8 119 89 Lipótváros 372 1,3 187 185 Terézváros 1684 1,8 925 759 Józsefváros 1364 2,7 783 581 Ferencváros 787 3,1 455 332 Kőbánya 421 7,0 290 131 Vegyes** 543 543 összesen 5379 2,3 2759 2620 ** ismeretlen, lakástalan, dunai hajókról, meg nem állapítható A megbetegedettek foglalkozási megoszlásának legjellegzetesebb vonása a proletariátus alsó, képzetlen kategóriáinak kimagasló, a lakosság egészén belül elfoglalt számarányukat legalább kétszeresen meghaladó részesedése. Pesten a napszámosok a kolerabetegek 35,3%-át, a cselédek és szolgák 10,7%-át tették ki, azaz az esetek 46%-a, ezen belül a kórházban ápoltaknak csaknem 60%-a került ki ebből a körből. Budán ettől csak csekély mértékű eltérés tapasztalható: a napszámos és munkás kategória 33%-át, a szolgák és cselédek csoportja 9,7%-át adta a megbetegedetteknek. A jobb parti városrészben szembetűnő a hivatalnokok igen magas, 8,5%-os aránya is a megbetegedettek között, szemben a pesti 2,4%-kal. 30 A két járványos év 20 682 főnyi pesti összhalandóságának végül is 12,2%-át (a tiszti főorvosi 58
