Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Sipos András: Járvány, városi környezet és a közegészségügy megszervezése 51-60

hivatal magasabb számait alapul véve 12,6%-át) szolgáltatta a kolera. Az ugyancsak járványosán fellépő himlő okozta mortalitás 5,2% volt. A legnagyobb súllyal szereplő egyedi halálok, a tüdővész, 17,7%-kal magában is meghaladta a két rettegett ragályos kór pusztítását. A kolerához hasonlóan ez a betegség is a fiatal felnőttek körében volt a leggyakoribb. Az összhalandóság mintegy felét az 5 éven aluliak halálozása jelentette, ezen belül az 1 éven aluli csecsemők elhalálozása magában is 32,2%-át.

31 A koleraévek alatt is két tartósan jelen lévő tényező: az 1 éven aluli csecsemők elhalálozása és a tüdővész együttesen az összhalandóság felét adta, ezek leküzdésére azonban a városigazgatás még jó ideig nem rendelkezett semmiféle stratégiával. JEGYZETEK 1. Alfons LABISCH: Homo Hygienicus. Gesundheit und Medizin in der Neuzeit. Frankfurt am Main - New York, 1992. 111-118.; Susannae HAUSER: Reinlichkeit, Ordnung und Schönheit - Zur Diskussion über Kanalisation im 19. Jahrhundert. In: Die Alte Stadt 19. (1992.) 292-312.; John von SIMSON: Water supply and sewerage in Berlin, London and Paris: developements in the 19th century. In: Hans Jürgen TEUTEBERG (Hrsg.): Urbanisierung im 19. und 20. Jahrhundert. Köln-Wien, 1993. 429-439.; Brian LADD: Urban planning and civic order in Germany 1860-1914. Harvard University Press, 1990. 37-57. 2. DÓKA Klára: Az első pesti vízvezeték építése. In: Építés - Építészettudomány, VII. 1975. 455. 3. Budapest Főváros Levéltára (A továbbiakban: BFL) IV.1303.f. (Pest Szabad Királyi Város tanácsának iratai) X. 1106/1862. kcs. 17372/1872. a vízvezeték művizsgálatára kiküldött különbizottság jelentése 1872. május 3. 4. DÓKA, i. m. 466-468. 5. BFLIV.1303.f. X. 1106/1862. kcs. 17372/1872. 6. BFLIV1303.f. X. 1106/1862. kcs. 30019/1873. 7. BFLIV1303.f. X. 1106/1862. kcs. 17372/1872. 8. Pesti Napló, 1872. szeptember 25. 9. Borsszem Jankó, 1872. november 3. 7.; A járványnak a vicclapokban való tükröződésére 1. még BUZINKAY Géza: Közegészségügyünk és orvostársadalmunk a kiegyezés utáni élclapokban 1867-1875. Orvostörténeti Közlemények XXII. 1976. 175-187. 10. FODOR József: Az árnyékszék-rendszerekről tekintettel a hazai, és főleg a pesti viszonyokra. Pest, 1869. 3. 11. BFL IV. 1302. (A továbbiakban: Pest Város Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei) 41677-41678/1872. (november 20.) 12. PATRUBÁNY Gergely: Budapest főváros közegészségügyi igazgatása. In: GERLÓCZY Gyula-DULÁCSKA Géza (szerk.): Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közművelődési leírása. Budapest, 1879. II. 401. 13. FODOR, i. m. 20.; DARVASY Károly: Budapest csatornázása. Budapest, 1914. 14. BFL IV.1407.b. (A továbbiakban: Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai. Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára) 266/1879-VI. 15. BFL IV 1303.f. V1818/1872. 16. Pesti Napló, 1872. november 26. 17. HALÁSZ Géza: A Buda-Pesten uralgott járványos betegségek történelme, különös tekintettel a cholerára. In: GERLÓCZY-DULÁCSKA, i. m. 88-89., 106.; megjegyzendő, hogy a katonai hatóságok nem szolgáltattak adatokat a polgári hatóságnak a koleraesetekről és halálozásokról, így a katonaságnál előfordult eseteket az adatok nem tartalmazzák. 18. BFLIV1407.b. 692/1873-VI.; 93/1874VI.; 2191/1883-VI. 19. BFL IV1314. (A továbbiakban: Pest, Buda és Óbuda egyesítésére vonatkozó iratok) 739/1873. t. főorv. sz. 20. BFLIV1302. 17491/1872. (május 27.) 21. BFLIV1407.b. 2714/1874-VI. 36245/1875. sz. 22. BFL IV1302. 22997/1873. (június 4.) 23. BFLIV1407.b. 19316/1879. A közegészségügyi bizottmány albizottmányának jelentése. 1879. július 24. Magyar Országos Levéltár, K 150 (Belügyminisztérium, Általános iratok) 1873-IV-11-3278. 25. HALÁSZ, 1879. által közölt tiszti főorvosi jelentések, amelyek az orvosoktól érkezett naponkénti jelentések összesítésén alapulnak, Pestre 2621 főben, Budára 533 főben, Óbudára 264 főben, azaz összesen 3418 főben adják meg a halottak számát. Pest Város Statisztikai Hivatalának adatai némileg eltérőek: a pesti áldozatok számát 2558 (másutt csak 2524) főre teszik. L. KÖRÖSI József: Pest város halandósága 1872 és 1873-ban és annak okai. Budapest, 1876. 130. (Halandóság 1872-73) 26. KÖRÖSI József: Budapest halandósága 1874 és 1875-ben és annak okai. Budapest, 1877.1. (Halandóság 1874-75) 59