Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Pest-Buda vajon "mily kifejlésre képes"? 19-29

L.3. Balló Ede: Várkert bazár, 1884 hatszázezer főt. Egy szó mint száz, a korabeli Európában is páratlanul intenzív bevándorlás ered­ményeképpen a főváros népessége az 1870-et követő negyedszázad során valamivel több mint a duplájára emelkedett. A nagyvárosi fejlődésnek a bevándorlás fő haszonélvezője, Pest az igazi motorja demográfiai és gazdasági téren egyaránt. 13 A szembeszökő demográfiai növekedés feltételei közepette különösen nagy igény mutatkozott a civilizált fizikai környezet megteremtése iránt. A vissza-visszatérő kolerajárványtól való páni fé­lelem is erre sarkallt, amely a vezetékes szenny- és ivóvízrendszerek hiányának volt közvetlen kö­vetkezménye. Az egyesítés előkészítése során, 1872-ben is felütötte a fejét az ázsiai eredetű bor­zalmas kór, melynek egyedül a modern közművesítés vethetett gátat. 1873-ban Reitter Ferenc be is nyújtotta tervezetét a közmunkatanácsnak, melyben meghatározta a csatornázás menetrendjét. A terv részletes kimunkálása azonban egy évtizedig elhúzódott, és majd csak 1891-ben indult meg a pesti Duna-parton vezető főgyűjtő lefektetése, hogy 1896-ra készüljön el a déli központi csator­na- és szivattyútelep. Budán ugyanakkor jóval későbbre tolódott a korszerű csatornázás munkái­nak a megindulása. A járvány másik forrása, a szennyezett ivóvíz helyettesítése tisztított vezetékes ivóvízzel úgy­szintén hosszabb időt vett igénybe. Az 1870-es és az 1880-as években épültek ugyan Pesten és Bu­dán ideiglenes vízművek, ám végleges megoldást a káposztásmegyeri vízmű elkészülte jelentett 1895-ben. Az infrastrukturális fejlesztések másik fontos területe a fő útvonalak kijelölése és kiépítése, valamint építési ingatlanokkal való ellátása; így kezdetben mindenekelőtt az Andrássy út, majd a Nagykörút létesítése képezte a közmunkatanács előtérben álló feladatát. Emellett fontos feladat­nak számított a Duna és a város fizikai kapcsolatának megnyugtató rendezése is. A Duna, amely városképi szempontból Budapest meghatározó eleme, megoldandó problémák tömegét zúdította az újdonsült főváros és a fölötte atyáskodó állam nyakába. A Duna veszélyes fo­lyó, amely áradásával utoljára 1838-ban okozott súlyos károkat a három városnak. 14 Néhány év­vel a városok egyesítése után például újra jeges ár veszélye fenyegette Pest és Buda alacsonyan 25

Next

/
Thumbnails
Contents